Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

pedig arm, hogy vegye fel a kapcsolatot a közellátási kormánybiztossal. Igényként fogalmazták meg, hogy a „város képviselő-testülete a legnagyobb mértékben legyen segítségére a szövetkezetnek, mert a szövetkezetek nyújtanak biztosítékot a város élelmiszerrel való ellátására..." Az MKP egy városi tejszövetkezetnek tejcsarnokkal együtt való felállítását sürgette; és szorgalmazta a vízi összeköttetés helyreállítását a Duna túlsó partján levő községekkel.

126 A kereskedelmi élet a forint megjelenése után élénkült meg. A váci Földművesszövetkezet 1947 júniusában megalakult, amely 1949-re öt húsboltot, két vegyesboltot és egy italboltat üzemeltetett.

127 Sokat lendített a város ellátásán a 400 ezer forintos költséggel újra helyreállított és felszerelt közvágóhíd.

128 Sokat segített a város közellátásán, hogy az SZDP váci ifjúsági szervezete 1947-ig működő szatócsüzletet nyitott. A forint megjelenése után a váci Hadirokkantak Beszerző és Fogyasztó Szövetkezete, valamint a váci Munkás Beszerző és Értékesítő Szövetkezet egy-egy élelmiszerboltot működtetett. Javított a város műszaki cikkekkel való ellátásán, hogy a Fémmunkások Termelő és Értékesítő Szövetkezete is üzletet nyitott. Az állami kereskedelem az államosítást követő időszakban bontakozott ki. A Vendéglátóipari Vállalat 1950 második felében alakult meg. Év végén már hét üzletet 60 dolgozóval üzemeltetett.

129 A Vác és Környéke Népbolt Vállalat 1952-ben 34 üzlettel kezdte meg működését. Számuk hamarosan 63 lett. A kereskedelem javítása, a választék bővítése érdekében szakosítás vált szükségessé. Ekkor került sor a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat megalakítására. A város állami kereskedelmi forgalma összesen 86,1 millió Ft volt, amelyből a kiskereskedelmi forgalom 73,7, a vendéglátóipari forgalom 12,4 millió forintot tett ki.

130 Az első nekilendülés után a kereskedelem fejlődése, fejlesztése — a néhány évi stagnálás után — az 1950-es évek második felében kezdett újra fellendülni. 1957-jben megnyílt a Gazdabolt a Vörösházban, a tejbolt az Alsóvárosban és ezenkívül a város különböző pontjain élelmiszerboltok, háztartási és cipőboltok kezdték meg az árusítást. Kétszeresére bővítették a KERAVILL-boltot és új italboltot kapott Deákvár.

131 A Vác és Környéke Népbolt Vállalat 1958 végén 55 üzletet tartott nyitva és 168 bolti eladót foglalkoztatott. Az üzletek élelmiszereket és vegyes iparcikkeket forgalmaztak.

132 A vállalat 1958ban 94 530 000 Fkot forgalmazott, az 1955. évi 64 717 000 Ft-tal szemben.

133 A Népbolt Vállalat 587 dolgozót — 246 férfit és 341 nőt — alkalmazott. A foglalkoztatottak 90%-a rendelkezett szakmunkás-bizonyítvánnyal. A Vendéglátóipari Vállalatnak 1959 elején 40 üzlete működött. Forgalmuk 1958-ban 22 292 ezer forint volt. A Ruházati Vállalat öt boltja 1955-ben 31 027 000, 1958-ban 39 829 000 Ft értékű ruhát adott el. A három vállalat 1958. évi forgalma 157 millió 186 ezer forint, 1955-höz arányítva 41,49%-os emelkedést mutat.

134 1960-tól tovább folytatódott a kereskedelem szakosítása. Űj vállalat, a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat alakult a megyében, amely az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalattól átvette a vegyes iparcikk jellegű üzleteket, szám szerint tizenegyet. így 1960-tól a város ellátását négy tanácsi kiskereskedelmi vállalat és a földművesszövetkezet bonyolította. A kiskereskedelemben az önkiszolgáló rendszer 1959-től került bevezetésre. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat még ebben az évben 20 boltot alakított át önkiszolgálóra. A szakosítás tovább javította a kulturált kereskedelmet és a kiválasztás lehetősége a forgalmat is növelte. Az áruforgalom 1960-ban elérte a 202 600 000 fo525