Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

Kossuth tsz Micsurin tsz Épületek, gépek 4 583 907,80 1 636 688 Igás- és tenyészállat 517 796 200 782 Növendék állomány 70 011 27 100 Termények 526 100,80 200 790 tíízó és egyéb állat 420 428 Összesen 6 118 243,60 2 065 360 A Kossuth Termelőszövetkezet tiszta vagyona 1960-ban 1 270 251 Ft volt. A Micsurin Termelőszövetkezet az 1960-as esztendőt is mérleghiánnyal zárta (91 000 Ft), amely miatt nem tudott tartalékolni a közös gazdaság. A Kossuth 31,19 Ft-ot (terményben, 4.94 Ft, készpénzben 26,25 Ft), a Micsurin pedig 21,28 forintot (terményben 8,29 Ft, készpénzben 12,29 Ft) fizetett tagjainak.

42 A váci termelőszövetkezetekre, eddigi gazdálkodásúikra a szétforgácsoltság volt a jellemző, a hagyományos kisárutermelés kereteit továbbra is megtartották, amelynek következtében nem alakulhatott ki egyetlen erős ágazat sem. Tipikusan jellemzi ezt a szemléletet a néhány tucat sertés, és a néhány száz baromfi. (Például a Micsurin Termelőszövetkezet ugyanannyi szarvasmarhát tartott, mint baromfit.) Ugyanez jellemezte a növénytermesztést is. 1960ban a Kossuth 80 kat. hold őszi búzát, 120 kat. hold őszi árpát, 12 kat. hold zabot; a Micsurin ugyanebben az évben 23 kat. hold őszi búzát, 34 kat. hold őszi árpát és 15 kat. hold zabot takarított be. Igaz, ekkor még mindkét közös gazdaságban a terület nagy részén kézi aratással történt a terménybetakarítás. A gépek kisebb mértékben tudtak segíteni. Természetesen ennek következtében a terméseredmények is alacsonyabbak voltak: mindkét helyen az őszi búza és az őszi árpa 8—8, a zab pedig 6 q-t adott.

43 Ekkor még Vác határának területét nagyobbrészt egyéni gazdák művelték. Az 1960 évi betakarítás 1358 kat. holdról történt. Őszi búzát 420 kat. holdról, átlag 6 q-t, őszi árpát 295 kat. holdról, átlag 7 q-t, rozsot 213 kat. holdról, átlag 7 q-t, tavaszi árpát 82 kat. holdról, átlag 6 q-t, zabot 68 lkat. holdról átlag 6 q-t takarítottak be, holdanként.

44 Vác 1945 utáni agrártörténetének negyedik korszaka 1961-ban kezdődött, a város általános szövetkezetesítésével. A városi tanács felmérése szerint ékkor mintegy 3300 kat. hold az a terület, amely szövetkezetesíithető. Ez 941 gazdát érintett, akiknek mintegy 60 százaléka volt kétlaki. E területből — a megállapítás szerint — 652 lkat. hold az ún. „bebíróterület" (más településben lakóknak a város határában van földterülete). így tehát 2648 kat. hold a szövetkezetesíthető, a magántulajdonban levő földterület.

45 Ez év márciusára Vácott is lezajlottak azok a változások, amelyek a későbbi évek agrárhelyzetét meghatározták: az 1961. évi gazdálkodást együtt kezdte a deákvári Micsurin és a Kossuth Termelőszövetkezet. Az egyesülést főleg a munkaerőhelyzet indokolta. A Micsurin Termelőszövetkezetben többnyire öreg, nagyrészt — több mint 50%-uk — csökkent munkaképességű tag dolgozott. Még ez év tavaszán 1861 kat. hold területen két termelőszövetkezeti csoport alakult: a Duna-kanyar 1190 kat. holdon (974 kat. hold szántó, 100 kat. hold gyümölcsös, 27 kat. hold szőlő, 5 kat. hold rét, 71 kat. hold legelő és 13 kat. hold erdő) és a Baladás 671 kat. holdon (605 kat. hold szántó, 9 kat. hold szőlő, 45 kat. hold gyümölcsös, 1 kat. hold rét, 10 kathold legelő, 1 kat. hold erdő). A Duna-kanyar Tszos-be 471 család vitt be földet, amelyből a mezőgazdaságban dolgozó családok száma 34 volt; a Haladás Tszcs^be 134 család vitt be földet, amelyből 14 499