Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)
család volt a mezőgazdaságban dolgozó, tehát összesen 48 család élt főfoglalkozásként földművelésből. A Duna-kanyar Tszcs-be 10 szarvasmarhát és 47 lovat, a Haladásba pedig 10 szarvasmarhát és 61 lovat vittek be. 46 Erre az időre már a Kossuth Termelőszövetkezet léte és életképessége is méltó bizonyíték volt. A korabeli jegyzőkönyvek már a munkafegyelem javulásáról, szilárdulásáról adnak hírt. A havonta tartott közgyűlések pedig a demokrácia iskoláját szolgálták. A munkaelosztást, a következő esztendőre való tervezést gyakran a ímezőn, ebédszünetben, munkakezdéskor, esetleg befejezéskor tartották, hiszen erre a nemi túl nagy üzemméret is lehetőséget adott. Ugyanakkor pedig a helyes szemlélet kialakítását a nem mindig megfelelő és hozzáértő vezetés hátráltatta. 47 Az elkövetkező éveik a szövetkezeti mozgalom kiszélesedését hozzák, de a közös gazdaság még jó néhány vargabetűt leírt, amíg sínre került. 1961 tavaszán az egyesült Kossuth Termelőszövetkezet állatállománya 152 szarvasmarha 48 , 26 ló, 529 törzsbaromfi és 1872 háromhetes csülke, 182 sertés, amelyből 37 volt a tenyészállat. Az egyesített terület 865 kat. hold lett, 105 taggal. 49 A Haladás Tszcs tagosítása már alakulása után megtörtént, a kialakított terület így már alkalmas volt nagyüzemi gazdálkodásra, táblásításra. A közös gazdaság földterülete 674 kat. hold lett, amelyből 605 kat. hold volt a szántó. A 141 tagból mindössze csak 50 volt munkaképes. Gazdálkodásáról, de még jószerével tervezéséről sem szólhatunk, mert az 1961. augusztus 17-i közgyűlés a Kossuth Tsz-szel való egyesítést mondta ki. 50 Ezzel a városban már csak egy termelőszövetkezet — a Kossuth — és egy termelőszövetkezeti csoport — a Duna-kanyar — működött. 1962-ben a Kossuth Termelőszövetkezet 1719 kat. holdon kezdte a gazdálkodást, amelyből 1417 kat. bold szántó, 46 kat. hold gyümölcsös, 13 kat. hold legelő, 202 kat. hold rét, 5 kat. hold erdő és 36 kat hold. fanét — mezőgazdaságilag hasznosíthatatlan — terület volt. Ebből a tagok 1091 kat. holdat vittek be és az állami tartalék terület 628 kat. holdat tett ki. A területen 240 tag gazdálkodott. Az 1962. évi vetésszerkezet még nem mutatott nagyüzemi jelleget: az elaprózottság és a heterogenitás jellemezte. 51 Ez év tavaszán 200 kat. hold szőlő és gyümölcsös telepítését tervezték. A gazdaságnak 232 szarvasmarhája —, amelyből 73 a tehén —, 22 lova, 361 sertése és 1193 törzsbaromfija volt. Gépállománya így nézett ki: egy Super-Zetor, egy Bjelorusz traktor, egy eszközhordozó gép műtrágyaszóróval és vetőgéppel, valamint 2 lovas vetőgép, 6 lovas eke és 8 fogas. Az évi tervben egy teherautó, egy К 25-ös Zetor, egy 48 soros vetőgép, egy szárzúzó és kévekötő gép és esőztető berendezés beszerzése szerepel, amely 50 kat. holdat lát el. A termelőszövetkezet szervezete üzemegységekre épült: üzemegységenként üzemelt a Csatamező-dűlő, a Téglaház-puszta és a deákvári terület. Ezen kívül még önálló szervezeti egységként dolgozott a kertészet és az állattenyésztés. 52 A tények ellenére azonban belül mély ellentmondások feszültek: a helyzet bonyolultságát mutatja, hogy a volt Haladás Tszcs tagjai nem akartak az egyesülés után a Kossuth Termelőszövetkezetben munkába állni, így májusban is még 20 kat. hold kukorica volt töretlen. 53 Gondok voltak a vezetéssel is: a vezetés nem tudta átfogni a gazdaságot, nem működték jól az üzemegységek; — így ennek következményeiként nem volt jó a munkafegyelem és nem volt jó a tagok közérzete sem. Hamarosan gazdasági gondok jelentkeztek: az 1962. évi termelés alig haladta meg az 1961. évit, pedig duplájára nőtt a tagok száma, és jelentősen gyarapodott a földterület is. A 800 ezer forintos mérleghiány miatt 500
