Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

1956-ig 525 kat. holdra növekedett. A földterület az októberi események következtében 300 kat. holdra csökkent. A közös gazdálkodást az év végén mindössze 30 tag folytatta; — de ekkor már a jövendő út kijelölésén fáradozott a vezetőség, amelyet a profiltisztításban jelölt meg: a jövő útját az állattenyésztésben, az ennek alárendelt takarmánytermesztésben és öntözéses kertészet létrehozásában jelölték meg.

37 A következő év, az 1957. esztendő már a konszolidáció éve. Az anyagi mellett elsősorban az erkölcsi stabilizálásra volt szükség. A Kossuth és a Micsurin Termelőszövetkezet raktárait feltörték, az istállókból az állatokat elkötötték és elvezették. Azok a tagok, akik érezték a felelősség súlyát, megakadályozták, hogy a felelőtlen elemek nagyobb kárt tegyenek.

38 1957-ben a Kossuth, a Micsurin és a tavasszal alakult Belterjes Termelőszövetkezet távlati tervet készített, amelyből a jövőbe vetett hit egyértelműen kiolvasható: növelni kívánták a tejtermelés átlagát, magtárak és sertéshizlaldák építésén gondolkodtak. A 144 kat. holdon — amelyből 133 kat. hold a szántó, 8 kat. hold a rét és 3 'kat. hold a gyümölcsös —, 12 tehénnel és 6 üszőborjúval alakult Belterjes Termelőszövetkezet tbc- és brucelliózismentes állatállomány kialakításán dolgozott. A közös gazdaságnak egyetlen istállója volt. A sertésállományt 10 anyakoca és 1 kan jelentette. A növénytermesztés tervét az állatállomány tervezett mennyisége határozta -meg. Kenyérgabonát csak szalma miatt vetettek. A Kosdi úti gyümölcsös szakszerű kezeléséhez láttak hozzá.

39 A Petőfi Termelőszövetkezet feloszlott, területén a régi tulajdonosok gazdálkodtak. Az öntözőberendezést is széthordták. A Kossuth Termelőszövetkezet területkoncentrációja 1958. január 19-én kezdődött meg, amikor a hétkápolnai részen gazdálkodó Belterjes Termelőszövetkezettel egyesült. Az egyesített gazdaság földterülete 550 lkat. hold lett. A szarvasmarha-állományt, a 38 fejőstehenet és 33 növendék állatot egy 50 és egy 20 férőhelyes istállóban helyezték el. Sertésállományuk 10 anyakocából és 114 hízó állatból állt. Baromfitartásukat 200 vörös izlandi és newhamsphire keresztezett jércével alapozták meg. A termelőszövetkezet ebben az időben kezdte kialakítani saját gépparkját, egyelőre úgy, hogy a Váchartyáni Gépállomás önálló gépegységeket biztosított a szövetkezetnek. A szövetkezeti központot a Téglaházi puszta továbbfejlesztésével akarták megoldani. A Micsurin Termelőszövetkezet 1958-ban 244 kat. holdon gazdálkodott. Tanyaközpontja a jó elhelyezkedésű Bácskai u. és a Szivárvány u. kereszteződésénél volt. Állatállományuk 16 tehénből és 37 növendék állatból állt.

40 A Koissúth Termelőszövetkezetben 1960-ban 47 család 51 tagja 634 kat. holdon gazdálkodott, amelyből a szántó 475, a gyümölcsös 22, a rét 46, az erdő 4 és a mezőgazdaságilag nem hasznosítható terület (fanét) 28 kat. hold volt. Háztáji művelés 59 kat. holdon folyt. A Micsurin Termelőszövetkezetben 28 család 28 tagja 246 kat. holdon dolgozott; szántójuk 202, gyümölcsösük 6, szőlőjük 5, legelőjük 4, erdőjük 2, fanetjük 4 kat. holdon húzódott. Itt a háztájiban 23 kat. holdat használtak. A Kossuth Tsz. szarvasmarha-létszáma 130, amelyből 67 a tehén. A sertésállomány 199, a baromfiállomány 1500 volt. A Micsurin Tsz. szarvasmarha-állománya 48, amelyből a növendék 15 és a borjú 3, a baromfiállomány 48. A termelőszövetkezetben egy tehén napi fejési átlaga 9 liter. A Kossuth Termelőszövetkezet az 1959-es évet 679 000, a Micsurin Tsz. 92 000 Ft-os mérleghiánnyal zárta. Ezen felül a Micsurin Tsz. tartozása 179 000 Ft-ot tett ki, amelyből a banki tartozás 159 000 Ft volt.

41 Ennek ellenére a két termelőszövetkezet 1960. évi zárszámadásából a gyarapodás derül ki: 498