Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)
mozgott, a helyi befizetőhely nem tekintette feladatának a taglétszáma növelését. A szervezett munkások létszáma korszakunkban 10 körül mozgott, így nyomdászcsoportot nem alakítottak. 106 Sipos, 1969. 397. Az 1939. évi kongresszuson a párt nevéből elhagyták a nemzetköziségre utaló „Magyarországi" jelzőt is. 107 A Nyilaskeresztes Párt helyi vezetője gr. Serényi Miklós vácdukai földbirtokos és dr. Sommer Gyula magántisztviselő vezetésével Vácon három helyen is párthelyiséget nyitott. 1940. nov. 16-án Szálasi Ferenc 17 perces látogatásával „tisztelte" meg őket. PmL Pm Főisp. biz. 11/1940; PI Arch. 651. f. 2/1940—6—5603. 108 A kisebb hadiüzemek dolgozóira nem vonatkozott a teljes helyhez kötöttség, így a munkaerőhiány kihasználásával előnyösebb munka- és bérfeltételekhez is juthattak. PI Arch. 651. f. 2/1943—7—4030, Pintér, 1969. 418. 109 PI Arch. 628. f. 1923— В—3970. A dalkar tagjai között szerepel Szinaberg Andor, aki később számos monstre kommunista per elítéltjei között szerepel. Vö.: 653. f. 3. T/1935—26 611, 614. f. 1/1935—9179. 110 A központ sorra más időpontokat javasolt, de azt a helyi hatóságokhoz történő bejelentési kötelezettség miatt nem tudták elfogadni. Emiatt tett panaszt több ízben a MÉMOSZ-csoport elnöke, Asztalos András. PI Arch. 666. f. IV. 278/1926— 1928. 111 PI Arch. 658. f. 5/197. 112 A dalkör elnöke Heincz Antal, a Vasas Szakszervezet, a pénztáros Nagy János, az építőmunkások szakszervezeti csoportja vezetőségi tagja volt. PI Arch. 666. f. IV. 278/1942—44. 113 Felszabadulás. 1944. szeptember 26.—1945. április 4. Bp. 1955. 63. 114 PmL Vác. 1920—106. kgy. sz. 115 PmL Vác. 1921—110. kgy. sz. 116 PmL Vác. Az 1921. május 19-i közgyűlésen hangzott el Ottó József interpellációja. A vegyeskereskedő úgy vélekedett, hogy „ ... a cél az lett volna, hogy az új rendszer talpra állítsa, ne pedig porba sújtsa a kisváros alig éledező kiskereskedőit". Ottó József azt indítványozta, „ ... ha nem akarnak tönkre jutni, a főispán vagy a nemzetgyűlési képviselő vezetésével vonuljon fel küldöttség a pénzügyminiszter elé". 117 PmL Vác. 1925—18. kgy. sz. 118 Mészáros, 1977. 43. 119 Uo. 120 PmL Vác. 1930—177. kgy. sz. 121 PmL Vác. 1928—112. kgy. sz., Karay, 1944. 22. 122 PmL Vác. 1930—86. kgy. sz. 123 Eltartottaik száma így alakult: 1920-ban 884, 1930-ban 998. MSK—US—71., 98—99., 86., 59. 124 Kallós, 1942. 638. 125 A részvénytársaság munkáslétszáma 1930-ban 41 fő volt, amelynek közel 1/4-е a vállalkozás szállítással kapcsolatos munkáját látta el. Kallós, 1942. 858., Gyalay, III. 816., MSK—US—86. 274—275. 126 Csupán humoros módon lehet vizsgálni a fogyasztási adóval terhelt bor mennyiségét: a literenként 7 filléres adóval terhelt bor mennyiségét tekintve csupán hányada lehetett a valós termésnek. A püspöki uradalom pl. mindössze 2000 liter bor után adózott, amelyhez járult még a püspöki borpince 300 literrel. Nagyobb termelt mennyiség és minőségi vonatkozások esetén a kivetett adó progresszíven emelkedett. PmL Vác. 1930—177. kgy. sz. 127 Erről a későbbiekben még szólunk. 128 Csatár—Hovhannesián—Oláh, 1939. I. 77—78. . 129 PmL Vác. 1925—54. kgy. sz., Csatár—Hovhannesián—Oláh, 1939. III. 27/3. 130 Gyalay, 301—302. 131 PI Arch. 653—3, 1924 R—12/54. 132 PmL Vác. 1920—150., 1921—62., 1930—24., 1931—33. kgy. sz. 133 A büki csárda évi bére 900 P volt, a Nagysörházé 3320 P. A Polkolcsárda bérletét szabályozó szerződés kikötötte: a bérlő „...a bérlet területén közerkölcsökbe ütköző üzemet nem folytathat és meg sem engedhet". A szerződés a szerencsejátékot is tiltotta. A tiltások figyelmen kívül hagyása — legalábbis a szerződés szerint — a megállapodások hatályon kívül helyezését vonta maga után. A Pokolcsárda évi bérét 1928-ban a város 2000 P-ben állapította meg, de arra is kö485
