Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)
nógyárral indul. 309 Meglepő rövid idő alatt indult meg a termelés a Salzmanféle szövőgyárban 1938-ban: ebben a város támogatásának is része volt, 310 1943-ban 15 gyár keresett telephelyet Vácott, négy nagyobb gyár pedig az építkezési anyagkorlátozások ellenére is épült. A gyárak a békeidőket meghaladó kapacitással működték. Az 1943-as év egyik jelentős eredménye volt a Chinoin Gyógyszervegyészeti Rt. szándékának jelentkezése egy ipartelep létrehozására. A város ipartámogató politikáját ugyanakkor ellentmondásossá formálta, hogy az ipartelepek számára eladott ingatlanok árát maximálisan megfizettették a vállalkozókkal. 311 Városi ingatlanon épített a Dunavidéki Acél- és Vasöntöde Rt. is. 312 A Pannónia Konzervgyár létrehozásához a város üzemi bekötőút-építéshez nyújtott támogatással járult hozzá. 313 1943^Ьап egy olasz érdekeltségű szigetelőanyag-gyárat is üzembe helyeztek — a polgármester legszemélyesebb támogatásával. 314 Részben a város iparpolitikájának eredményei jelentkeztek a szociális jellegű vívmányokban is: a gyárak gondoskodtak munkavállalóik ellátásáról, javultak a munkásszociális intézmények. 315 A képviselő-testület döntést hozott a munkáslakások építéséhez szükséges telkek parcellázásáról — az építkezés azonban már nem indult meg. 316 1943-ban épült fel — közel milliós költséggel — a hengermű kultúrháza. A város ipartámogató politikája viszont kevésbé érvényesült a korábban jelentős szerepet játszó váci kisipar esetében, amelyet a nyersanyaghiány mellett az is sújtott, hogy a háborús konjunktúra feszített követelményeinek a nagyobb, tőkeerős vállalatok tudtak inkább megfelelni. Ezt tükrözte, hogy 1943ban 89 iparos szüntette meg hivatása gyakorlását, amelyet kiegészített az, hogy a polgármester majdnem száz esetben vont meg iparengedélyt: az okok között árdrágító visszaélés, üzérkedés szerepelt. 317 Az első fokú iparhatóság, a város elnöki ügyosztálya ugyanakkor 1943-ban 72 új iparengedélyt adott ki. A kisipar problémáin igyekezett segíteni a Vác és Vidéke Általános Ipartestület — időnként és egyes esetekben szinte hatósági jogkörben — pl. az anyagkiutalás és elosztás területén. A város ipartámogató politikája a nagyobb vállalkozásoknál is a hadi követelményeket tette a kedvezményezés előfeltételévé. 7.9. KÖZÜZEMEK Vác városa hét közüzemmel rendelkezett. A vízmű, a csatornamű, a villamosmű és a filmszínház önálló vagyonkezeléssel, a vágóhíd, a jéggyár és a révátkelés a városi háztartás keretében gazdálkodott. A víz-, csatorna- és villamosmű — városi közművek elnevezéssel — egységes üzemi igazgatás alatt állott, önálló személyzeti létszámmal. A többi üzem vezetését városi tisztviselők külön megbízás alapján látták el. 318 I A város közüzemi várospolitikája különben nem mindenben felelt meg az ipartámogatás koncepciójának — feltűnt pl., hogy a város közüzemei a szociális ellátottságok terén elmaradtak azoktól a létesítményektől, amelyekben pedig éppen a város szorgalmazása nyomán kerültek ezek létesítésre. Vác közüzemi várospolitikajának elvi meghatározója természetesen a képviselő-testület volt. Ez döntött a fontosabb fejlesztési kérdésekről, a gyakorlatban azonban a közgyűlés ritkán módosította a szakigazgatási apparátus eléje terjesztett tervezeteit, ill. javaslatait. Bár a város — lehetőségeit tekintve — 477
