Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)
test teljesíteni, a bejárók azzal érveltek, hogy ők már munkahelyükön befizették azt. A pártszervezet anyagi támogatása a szakszervezetek által beszedett tag járulékból történt. így állandó gondokkal küszködtek mind a párt-, mind a szakszervezetek. 79 Ezeknek a kérdéseknek másik árnyalata is kitűnik a váci rendőrkapitányság 1924. évi jelentéséből. A helyi rendőr-főtanácsos szóbeli beszámolója után írásban is közli a főispánnal, hogy az MSZDP váci csoportja az „Argai"-vendégíőben minden szerdán este 8—10 és vasárnap délelőtt 10—12 között tartja hivatalos óráit. Ezeken az összejöveteléken háromirányú tevékenységet figyelt meg a rendőrség bizalmi embere: — 1. A Népszava kedvezményes előfizetési szelvényeit árusítják. — 2. Az általános fogyasztási szövetkezet érdekében is propagandát fejtenek ki. — 3. A szakszervezeti csoportok tehát a „propaganda munka egy részét a pártirodában és a pártösszejöveteleken" folytatják, emellett a „heti járulékokat... közvetlenül küldik az egyes szakszervezeti tagok a központnak". (A szerk.f 0 A legális munkásmozgalom fejlődésében új szakaszt jelentett a KMP legális fedőpártjaként is működő MSZMP 1925. április 14-i megalakulása. A baloldal győzelmeként Vácon 1925 decemberében alakult meg az MSZMP helyi szervezete, melynek hatására az építőipari taglétszám is az előző évi háromszorosára nőtt. A fellendülőben levő szervezeti-politikai élet a KMP 1927. tavaszi lebukássorozata, majd az MSZMP illegalitásba szorítása után — különösen vidéken — hanyatlásnak indult. Az építőmunkás-csoport munkáját a tagság és a vezetők ellentétei bénították, a helyi MSZDP-szervezet taglétszáma az 1929. évi 250-ről 150-re csökkent. A pártszervezet jól képzett agitátor hiányában nem volt képes a hanyatlást megállítani. A korábban kibontakozott illegális kommunista szervezkedésbe a szociáldemokrata párttagokat a szimpatizáláson túlmenően nem sikerült bevonni. 81 1929. október 29-én az illegális KMP egy országos hírű politikai demonstrációja zajlott le a városban. A váci fegyházban fogva tartott kommunisták éhségsztrájkja során a mesterséges táplálással megölték a KIMSZ 23 éves titkárát. Lőwy Sándor temetésére 30—35 ifjúkommunista — köztük Hámán Kató, Szerémi Borbála — érkezett Vácra. A sírnál Humhál László és Perlusz József akart búcsúztatót mondani, de már az első szavaknál igazolásra szólították őket a temetőt körülzárt detektívek. A temetés napján a városban nagyszámú „Munkások! Paraszttestvérek! Elvtársak!" kezdetű röpcédulát találtak, s a rendőrségre bekísért 28, izgatással vádolt személy közül néhánynál illegális sajtótermék is volt. A bíróság Perlusz József, Humhál László, Rubin Lajos és Mayer Tibor ellen emelt vádat. A nyomozás során bebizonyosodott, hogy valamennyi vádlott ellen már korábban eljárás folyt kommunista szervezkedésben való részvétel miatt. 82 A gazdasági válság idején a KMP vezetősége szembeszállva a korábbi szektáns elzárkózóttsággal a szakszervezetekben is erőteljes szervező munkába kezdett. Fellendült a vidéki szervező munka — 1930 júliusában a már meglevő nagymarosi, alagi és felsőgödi kapcsolatokra építve — létrejön a KMP váci kerületi bizottsága. A 6 sejtből kettő Vácon működött 3 taggal, 3 jelölttel és 10 szimpatizálóval. 83 A Szob—'Budapest vasútvonalon levő községekben szétszórtan működő sejtek kapcsolattartása nehézkes volt. Legfeljebb vasárnap sikerült — a vonatköltség előteremtése esetén — találkozniuk. A szervezési nehézségek ellenére sikerült a KMP váci kerületi bizottságának az 2930. november elsejei éhség446
