Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

Ez az intézkedés Vácon különös jelentőséggel bírt, hiszen a püspökváros iskoláinak több mint 90%^a egyházi felügyelet alá tartozott. Az órarendből törölték az eddig kötelezően előírt vallásoktatást, de lehetőséget biztosítottak a fakultatív hitoktatásra. Megszüntették az iskolások kötelező templomba járását is. Matheika János kezdeményezésére április 1-én megalakult a Magyarországi Tanítók Szakszervezetének Váci Csoportja. A szakszervezethez a váci pedagóguok jelentős része csatlakozott. Elnöknek a haladó szellemű Divényi Gyulát, alelnöknek Vass Istvánt választották.

64 Mindkettőjük liberális gondolkodása közismert volt. A szakszervezeti tagság, a leghaladóbb szellemű pedagógusokból „oktatási választmányt" hozott létre. A választmány feladata volt a közoktatásügyi népbiztos irányításával az új rendeletek végrehajtása, a szocialista oktatási rendszer kiépítése. Segítségükkel valósult meg az államosított iskolák átvétele. A tanintézetek államosítása rövid idő alatt példaszerűen zajlott le. Az államosításnál is nagyobb problémát okozott a megfelelő tanerők biztosítása. A szerzetes tanárok egy része nem tett hűségnyilatkozatot, s nem vállalt állást. Matheika János április 23-án a helyi újságban felhívást intézett a váci tanerőkhöz, amelyben nyílt színvallásra szólította fel őket: „Felszólítom a városunkban tartózkodó állás nélküli tanerőket hogy e hét végéig jelentkezzenek a helyi művelődési osztály hivatalos helyiségében. Aki a jelentkezést elmulasztja, megbüntetik."

65 A tanácskormány elrendelte, hogy minden járási központban s városban az összes tanítással foglalkozók részére átképző tanfolyamot szervezzenek, s akik ezen a tanfolyamon megfelelő érzelmi hozzáállást tanúsítanak, azok taníthatnak csak az iskolákban. Ennek a tanfolyamnak a szervezésében az oktatási választmány tagjai is aktívan közreműködtek. Az átképző tanfolyam, melyet szociális kurzus néven emlegettek, július közepén indult be az összes váci és Vác környéki tanító és tanár részvételével. Az előadásokat Garami Oszkár, a polgári iskola igazgatója tartotta.

66 A tanfolyam célul tűzte ki a természet- és társadalomtudoimányok materialista szemléletű bemutatását s a szocialista forradalom jelentőségének értékelését. A magyar közművelődés legnagyobb problémája még a XX. század 20-as éveiben is az analfabetizmus volt. A Tanácsköztársaság fennállásának rövid ideje alatt hathatós intézkedéseket hozott az analfabetizmus mielőbbi felszámolásáról.

67 A művelődésügy váci irányítói is szívükön viselték az analfabetizmus felszámolásának ügyét. Matheika elrendelte, hogy a házbizalimik jelentsék a körzetükbe tartozó 10 éven felüli írni-olvasni nem tudókat.

68 Részükre, ízabadidej ükhöz alkalmazkodva több csoportban tanfolyamot szerveztek. Sajnos ez a szép kezdeményezés az idő rövidsége miatt nem érlelhette meg gyümölcsét. A forradalmi eszmékre legfogékonyabb ifjúság Vácon is lelkesen üdvözölte a proletárforradalmat. Áprilisban előbb a fiú-, majd a leánygimnázium •tanulói egyöntetűen csatlakoztak a Szocialista Diákok Országos Szövetségéhez.

69 A leány- és a fiúiskolák felvették egymással a kapcsolatot. Közösen szerveztek önképzőköröket. A tanulóifjúság szép példáját mutatta az önfeláldozó hazaszeretetnek, a tanácsköztársaság válságos időszakában. A főgimnázium két felső osztálya szinte teljes egészében jelentkezett a frontra.

70 A tanácsköztársaság mielőbbi feladatának tekintette a tanoncok tűrhetetSen helyzetének megjavítását is. A közoktatásügyi népbizottság március 31-én