Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

alakult a sportdirektórium is Schiller Ferenc vezetésével.

39 A megbízottak a régi hivatalnoki kar nagy részének eltávolítása miatt a munka döntő részét személyesen végezték. Az általuk vezetett „osztályok" 1—2 segéderőre épültek csupán. A közigazgatás demokratizmusának biztosítására a városi munkástanács július 29-i határozata értelmében egy 60 tagú ellenőrző és felügyelő bizottságot szerveztek. Az ellenőrző bizottság tagjait a tanácson működő 12 osztályhoz osztották be ötös csoportokban. Az ellenőrző bizottságban a különböző szakmák létszámuknak megfelelő arányban képviseltették magukat.

40 A váci munkástanács komoly anyagi nehézségekkel küzdött. A városi pénztár teljesen kiürült, az adófizetés szünetelt. A direktórium a közigazgatás költségeinek fedezésére kivetette az adókat. A Tanácsköztársaságnak szándékában állt ugyan az adózási rendszer megszüntetése, az átmeneti időkre azoniban szükségesnek tartotta — az 1917—1918-as években kirótt adók alapján — az esedékes adók behajtását.

41 A közigazgatási apparátus kiépítésével párhuzamosan megindult a régi jogrendszer érvénytelenítése, a reakciós bíróságok felszámolása, s az új szocialista jogrendszer kidolgozása. A forradalmi kormányzótanács 4. sz. rendelete március 25-én elrendelte a forradalmi törvényszékek felállítását. A nehézségek ellenére már március végén országszerte megalakultak a törvényszékek. A forradalmi törvényszékek hatáskörébe elsősorban az ellenforradalmi tevékenység elleni küzdelem tartozott. A polgári törvényszékek megalakulásának elhúzódása miatt azonban a forradalmi törvényszékek ítélkeztek a polgári perekben és az összes bűnperekben is, lényegében népbíróságok voltak. Tagjait, illetve vádbiztosát a városi, községi munkástanácsok javaslata alapján a kormányzótanács meghatalmazásával rendelkező népbiztos nevezte ki. Pest vármegyében 38 forradalmi törvényszék alakult. Március 30-án megalakult a váci forradalmi törvényszék is. A törvényszék elnöke: Kovacsik Mihály, helyettese: Nyeste Mihály, tagjai: Pokorni Ödön, N Pajor István, dr. Erdős Bernát, Rázmán Ferenc, Dózsa Jenő, vádbiztos: Maróti Lajos, jegyzőkönyvvezető: Matheika János volt. Érdekes módon a váci forradalmi törvényszék 5 taggal működött, holott a Tanácsköztársaság 4. sz. rendelete csak 2 tagot írt elő. Szigorúan felléptek az élelmiszer- és árurejtegetőkikel, a rémhírterjesztőkkel szemben. Pl. Lepkó Józsefet 3 évi és 3 hónapi felfüggesztett fegyházbüntetésre ítélték, mert nem fogadta el a tanácsköztársaság fehér pénzét. A törrendelkezéseinek megszegése miatt 3 évi fegyházbüntetésre és 40 000 korona vényszék Steiner Salamon kereskedőt árurejtegetés és a Tanácsköztársaság pénzbírságra ítélte.

42 Április 12-én a kormányzótanács 53. sz. rendelete teremtette meg a fegyveres erők tagjai feletti bíráskodásra a katonai forradalmi törvényszékeket. Ezek eleinte a hadosztályoknál és a dandároknál, később már a zászlóaljaknál is működtek. Pest megyében, Kecskeméten, Cegléden és Vácon szerveződtek katonai forradalmi törvényszékek. A váci katonai forradalmi törvényszék április közepén alakult. 415