Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

Elnöke: Vida Tivadar, a 60. Vörös Dandár politikai megbízottja lett. Vádbiztosa: Dózsa Jenő, Bírái: Kovacsik Mihály, Matheika János voltak. Ez a törvényszék április 18-án Hegedűs József honvédet halálra ítélte a tanácsköztársaság elleni izgató magatartása és kémtevékenysége miatt. Az ítéletet — a golyó általi halált — még aznap végre is hajtották

43 A kormányzótanács május 16-án kelt 94. számú utasítása minden forradalmi törvényszéket megszüntetett, s a megyei székhelyeken új törvényszékek létrehozását rendelte el. Ezek megszervezéséig a járási székhelyeken működő forradalmi katonai törvényszékek további működését engedélyezte. Ennek alapján a váci katonai forradalmi törvényszék is tovább működött.

44 A tanácsköztársaság külső és belső nehézségei indokolták a statáriális bíróságok megszervezését. Vácon ez június 25-én alakult meg Maróti Lajos direktóriumi tag elnöklete alatt.

45 A belső rend biztosítására március 26-án a Belügyi Népbiztosság elrendelte a Vörös Népőrség felállítását. A régi rendőrségi állományt egészítették ki toborzás útján. Március végén Vácon is megalakult a Vörös Népőrség. „A váci rendőrség is megszűnt, hogy Vörös Népőrséggé alakuljon. A legénység maga választotta meg az átalakuló gyűlésen parancsnokait.

46 Április második felében a legmegbízhatóbb proletárokból „Vörös örségi Terrorcsoportot" szerveztek. A „terrorcsoport" a rosszízűén hangzó terrort csak az ellenforradalmi törekvések elfojtására szándékozott alkalmazni. Az ellenforradalmi akciók megakadályozására fegyverviselési tilalmat rendeltek el, s megtiltották az összes magántelefon-beszélgetést. 2.2. AZ ÁLLAMOSÍTÁSOK Március 26-án megjelent a Tanácsköztársaság egyik legfontosabb, a termelési eszközök köztulajdonba vételéről szóló rendelete.

47 A rendelet értelmében minden 20 főnél többet foglalkoztató ipari, bánya- és közlekedési üzemet köztulajdonba vettek. A köztulajdonba vett üzemek élére a szociális, termelési népbiztosság termelési biztost nevezett ki. Egy termelési biztos több üzem irányítását is elláthatta. A termelési biztos mellett — a gyár dolgozóinak számától függően egy 3—5—7 főből álló — a munkásokból választott ellenőrző tanács működött. Az ellenőrző munkástanács ügyelt a gyár vagyonára, a termelés intenzitásának fokozására s a munkafegyelem betartására. A rendelet megjelenése után Maróti Lajos szocializálási és jogügyi népbiztos vezetésével megalakult a „Szocializálási Hivatal". Ez a hivatal irányította a városban a köztulajdonba vételt. A váci gyárak államosításával kapcsolatos adataink hiányosak, azt azonban a tanácsköztársaság leverését követő „bűnperek" — tárgyalási jegyzőkönyvei igazolják —, hogy a tanácsköztársaság ide vonatkozó rendelkezéseit maradéktalanul végrehajtották. Maróti Lajos a köztulajdonba vételről szóló rendelet megjelenését követő napon a városháza közgyűlési termébe összehívott munkások és a gyárosok előtt ismertette a rendeletet. Az első lépést az évek során komoly mozgalmi tapasztalatokra szert tett kötő-szövőgyári munkások tették meg. ! Március 27-én Maróti Lajos, Krieszháber Imre szövőgyári tisztviselőt nevezte ki a gyár termelési biztosának. Ugyanezen a napon a gyár munkásai meg416