Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

Haraszti ernő és Matheika János lettek. Tagjaik többsége tapasztalt, szervezett munkás.

5 A forradalmat követő napokban a váci munkásság már korábban megalakult szakmai szervezetei is sorra csatlakoztak a Nemzeti Tanácshoz, s a forradalom hatására megalakult új szakszervezetek is támogatásukról biztosították az új rendszert. November 17-én alakult meg a Gazdák és Földművelők Szakszervezete.

6 Ugyanezen a napon tartották az Iparostanács és a Közalkalmazottak Országos Szövetsége helyi csoportja, valamint a Magántisztviselők és a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesülete helyi csoportjának alakuló ülését. November 5-én az összegyűlt diákság is felajánlotta szolgálatait a Nemzeti Tanácsnak. A diákságot a Nemzeti Tanácsban Bartos Ferenc egyetemi hallgató képviselte.

7 1919 elején egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a kormány nem ura a helyzetnek, a hatalom egyre jobban decentralizálódik. Ezt igazolja az is, hogy az 1919:8. te. 2. § értelmében a városi képviselő-testületek helyébe Néptanácsot neveztek ki. A városi tanácsok jogköre független volt a Néptanácsétól, azonban a városi tanács tájai hivatalból tagjává valtak a Néptanácsnak is. A váci Néptanácsot dr. Kégl János főispán kormánybiztos nevezte ki.

8 Tagjai: dr. Preszly Elemér ügyvéd, Divényi Gyula kegyesrendi tanár, ifj. Intzédi Soma kereskedő, Csávolszky Alajos iparos, Sáfár Béla reform, lelkész, Szomoly János munkás, Klein Károly munkás, Stegbauer Lajos munkás, Szabó Károly munkás, Kozma Lajos munkás, Kovacsik Mihály munkás. A Néptanácsnak tagja volt a Tanácsköztársaság kiemelkedő vezetője, Klein Károly és Kovacsik Mihály is. Kovacsik, Klein, Maróti, Haraszti és Matheika már 1919 elején igyekeztek fellépni a reakció ellenforradalmi támadásaival szemben.

9 Tevékenységüket nehezítette, hogy Vácon a Tanácsköztársaságig nem jött létre kommunista pártszervezet, holott a megyében 1918 decemberétől sorra alakultak a kommunista pártszervezetek. (1918. december 22. Újpest, december 25. Aszódi Repülőgépgyár, december 26. Üllő, 1979. január Pécel, Kispest, Tököl, Mátyásföld, Erzsébetfalva.)

10 1.2. A BALOLDAL (A KOMMUNISTÁK) ÉS A REAKCIÓ HARCA Matheika János, Maróti Lajos Budapesten beléptek a kommunista pártba, de a párt helyi szervezetét nem sikerült kialakítaniuk. Ennek ellenére igyekeztek az események menetébe egyre jobban beavatkozni, a forradalmat balra terelni. Ebben a munkában jelentős szerepet játszott a váci propagandabi-íottság. A bizottság előadásokon, falragaszokon igyekezett felvilágosítani és aktivizálni a lakosságot. Ezt bizonyítja az alábbi felhívás is : „Katonák, Polgártársak, Munkások! 407