Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

Szembeötlően alacsony az egészségügyi kiadásokra előirányzott összeg. A lakosság helyzetét tükrözi, hogy a tervezett összegnek több mint kétharmadát 1075,80 forint, a koldulás megszüntetésére a házi szegények támogatására fordították. A tűrhetetlen közlekedési viszonyok javítására 5365 forintot szándékoztak fordítani. A város külső képe ugyanis hűen tükrözte a belső helyzetet. Utcái, terei, középületei elhanyagoltak, gondozatlanok voltak. Az utcákat nem kövezték, a régi kövezetet nem javították. Csatornahálózat nem volt, az utcai árkokban folyt a nyáron erősen bűzlő szennyvíz, szemétlerakó telep híján a Duna-partra hordták a szemetet.

359 A szárazság idején egy kocsi elhaladása után percekig tartott a porfelleg. Esős időben a közlekedés szinte megbénult, a szekerek tengelyig süllyedtek a sárba. A vásártér is kövezetlen volt, a víz gyakran az iparosok, kereskedők sátraiban is térdig ért.

36

^ 7.3. A KORRUPCIÓ FELSZÁMOLÁSA (KÖLTSÉGVETÉSEK) Az 1870-es évek második felében a városban uralkodó közállapotok tarthatatlanná váltak. A város vezetése három frakcióra szakadt, Réty Ignác polgármester (1871—U890), Németh István, Bogányi József képviselő-testületi tagok vezetésével. Minden csoport saját anyagi érdekeit tartotta szem előtt. A széthúzás, a korrupció, lehetetlenné tette a zilált városi állapotok rendezését. A tisztviselők közcélú munkák elvégeztetése ürügyéri vették fel, s költötték el a város pénzét. A város tényleges rendezését ifj. Freysinger Lajos indította meg. Freysinger kellő szakértelemmel, városi közjegyzőként kezdett hozzá a város rendezéséhez. Vezetésével átvizsgálták a pénztári számadásokat, új, szigorú pénzügyi szabályrendeletet alkottak. Házi kezelésbe vették a fogyasztási adókat, behajtották a régi pótadók hátralékait, értékesítették a városi bérleteket. Az 1885-ös városi költségvetés már tükröz némi javulást. Az 1885-ös költségvetési tervezetben 63 141 forint bevételt és 107 964 forint 26 krajcár kiadást irányoztak elő. A közgyűlés a bevételt 63 657 forintra módosította, a kiadást 90 402 forintra csökkentette, s így a korábbi 44 823 forint 24 krajcár fedezetlen kiadási többlet 26 745 forint 18 krajcárra csökkent, ennek fedezésére 46 félszázalékos pótadőt szavaztak meg.

361 A város háztartásának rendbehozatalára 1886-ban 10 évre engedélyt kapott a kövezetvám szedésére.

362 A vám szedését 1886. március 1-én kezdték meg. A kövezetvám szedésének joga jelentősen növelte a város bevételeit. Az 1886. október 19-i árverésen a kövezetvám szedési jogát Lencsó Sándor bérelte 8400 forintért. A vízi járműveken feladott áruk után szedendő kövezetvám jogát Csizmadia Jánosné 602 forintért kapta meg.

363 Az 1880-as évek második felében meginduló pozitív városrendezési törekvések eredményeként, a város a káptalantól 60 000 forint kölcsönt vett fel 33 és fél évi törlesztésre. A kölcsön visszafizetésének kedvező feltételei (évente 4200 forint a kamattal együtt), a lehetőséget biztosította a városnak, hogy rendezze legsürgetőbb problémáit.

364 Az 1893-as költségvetés majdnem megduplázta az 1873-ban utcakövezésre előirányzott összeget, 1873-ban 5355 forintot, 1893-ban 8880 forintot terveztek be. 1873-ban a terveket a fedezetlen kiadási többlet miatt csak töredékesen valósították meg. A város költségvetési mérlege 1893-ban a következőképpen alakult: Kiadás: 151880 forint 13 kr Bevétel: 126 853 forint 24 kr 025 026 Ft 89 kiadási többlet 393