Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

A kiadási többlet fedezésére kivetett pótadót most már szigorúan behajtották.

365 Az 1886:22. te. az ún. új községi törvény, bár a közigazgatás burkolt államosítását, az autonómia megcsonkítását jelentette, a korrupcióra hajlamos váci közigazgatási apparátusnak mégis jót tett. Az új törvény szerint a városi elöljáróságot ugyanolyan szisztéma szerint választották, mint a törvényhatóságok tisztviselőit. Az alispánnak ugyanolyan jelölési joga lett a rendezett tanácsú városok elöljáróságának megválasztásánál, mint amilyennel a főispán rendelkezett a törvényhatóságokban. Ezáltal a megye döntő szóhoz jutott a városok tiszti karának összeállításában.

366 A fokozottabb megyei ellenőrzés és a helyi törekvések a korrupció felszámolására rövid idő alatt pozitív változásokat eredményeztek a váci közigazgatásban. A város 1891-es évi jelentésében azt olvashatjuk, hogy a megélénkült ügyforgalom ellenére a késedelmes ügyintézés miatt nem érkezett panasz a városi tanácsihoz, holott korábban ezek a panaszok mindennaposak voltak.

367 A város vagyonával való felelősségteljesebb gazdálkodás, rövid idő alatt tükröződött a város külső képén is. Megkezdődött a már rég aktuális csatornázás. 1890-ben a Városház tértől kiindulva az Esterházy utcán át a Dunáig, a felsővárosban, Foghtövi utcán, a Fő úton, a Calvin utcán, a középvárosban a Tabán-ároknál csatomáztak. Kockakővel kikövezték a Városház teret. A „Szarvas" vendéglő és a Fehérek temploma közé eső szakaszt és a Mária Terézia rakpartot, a Széchenyi utcát zúzott kővel rakták ki. Gyalogjárdát építettek a Fő út mindkét oldalán. Kiépítették a dunai védf alat. A városrendezési munkálatokat az 1890-es években még tovább folytatták, A megindult fejlődés ellenére a századfordulón még hiányoztak az urbanizáció feltételei, a villanyvilágítás és a vízvezeték. 19044эеп a város vezetősége tárgyalásokat kezdett a Ganz-gyárral az elektromos művek kiépítéséről. A város és a gyár közötti megállapodás értelmében a villamosművet a város építtette fel, s 20 évre a Ganz-gyárnak bérbe adta.

368 Az építkezéshez szükséges közel 300 000 koronás összeget kölcsönből fedezték. Gr. Csáky püspök hozzájárult ahhoz, hogy a Schuster Constantin püspök által tett alapítvány összegét a város felhasználja, s azt 50 év alatt amortizációs kölcsönként visszafizesse.

369 . Az elektromos művek üzembérleti szerződése értelmében a bérlő a bérlet tartama alatt a községi adók és illetékek alól mentességet élvezett, s az általa lefizetendő kövezetvámnak 90%-át visszakapta. A bérlet tartama alatt az elektromos művek felett a Ganz-gyár rendelkezett, gondoskodott az üzemiben tartásról és a közvilágításról. Az első 3 év teljes jövedelme 50%-át fizette ki a bérlő a városnak. A bérlő a szerződés értelmében a bérleti idő letelte után köteles az elektromos művet üzemképes állapotban átadni a városnak.

370 Az 1916-os költségvetésből már az derül ki, hogy a villamosmű évente 10 000 korona jövedelmet hoz a városnak. Ez az összeg majdnem fedezte a villamosmű felépítésére felvett kölcsönök részleteinek törlesztését. A századfordulón a város legnagyobb problémája a lakosság jó ivóvízzel való ellátása volt. A közegészségügyi bizottság megbízásából a város közkútj ai nak vizét Urszinyi Arnold váci gyógyszerész vegyelemezte. Kiderült, hogy a kutak vize nem csíramentes, s egészségre veszélyes. A pánikhangulatot keltő problémát a város vezetősége igyekszik megoldani, de évtizedeken keresztül