Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

keztek a káptalan és a kisebb földbirtokosok, Peskó Medárd, Pápa József, Huber József, Witt Manó és a város vezető értelmisége, akik adójuk duplán számításával kerülhettek be a testületbe. A gyáripart ekkor csak Reitter István kocsigyáros képviselte.

330 A virilisek 1890-es jegyzéke már az 1886:22. te. szellemében készült. Az új törvény értelmében a részvénytársaságok, a pénzintézetek, a jogi személyként működő vállalatok képviselői is bekerülhettek virilisként a testületbe. Erre az előző törvény nem adott lehetőséget. Jól tükrözi az 1892-es névjegyzék a város társadalmi, gazdasági életében végbement változást, az ipar súlyának növekedését. Vác első tíz virilise közül 7 meghatalmazottként, pénzintézetek, jogi személyként működő intézmények képviselőjeként került be a testületbe. 1892-ben Vác 10 legtöbb adót fizetője:

331 1. Dr. Schuster Constantin váci püspök 2. Kemény Gusztáv Váczi Takarékpénztár meghatalmazottja 3. Spóner József Váci idős alapítású káptalan meghatalmazottja 4. Pápa József földbirtokos 5. Kovách Ernő Váci ipari és kereskedelmi hitelintézet meghatalmazottja 6. Reitter István gyáros 7. Fetrik Gyula Vácz-vidéki népbank meghatalmazottja 8. Huber Mihály földbirtokos 9. Weiner Ignác értelmiségi 10. Niedermann Márton Vác újabb alapítású káptalan meghatalmazottja. Ugyanezt a tendenciát tükrözi a képviselő-testületről készített 1899-es és 1912-es foglalkozás szerinti statisztika is. A képviselő-testületről 1899

J

ben készített statisztika alapján a képviselők foglalkozás szerinti megoszlása a következő : foglalkozás virilis választott pap ügyvéd iparos kereskedő tisztviselők földbirtokos földműves 7 5 10 18 3 9 4 17 7 6 1 16 orvos gyáros magánzó mérnök 2 3 2 2 1 2 1 gyógyszerész tanító közjegyző 1 2 1 60 60 388