Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

1893-ban a két felsőnépiskolái és 6 elemi osztály szervezeti összevonásával létrehozták a 8 osztályos római katolikus polgári leányiskolát

248 Gróf Csáky Károly megyés püspök 1905-ben magánvagy onából 200 000 korona költséggel megépíttette a középvárosi fiúiskola mellet levő Lanchassféle telken a „Karolina elemi és polgári leányiskola" épületét és a hozzá csatlakozó apácazárdát.

249 Az új iskolaépületbe költöztette a Szent Miklós téri leányiskola 4 elemi és 4 polgári osztályait. A tantermeken kívül az iskolához tartozó tornaterem és igazgatói lakás is készült.

250 Az üresen maradt iskolaépületet az iskolaszék a középvárosi fiúiskola részére jelölte ki. A fiúiskola 6 osztályát a birtokba vett épületben 1908 és 1910 között további osztály létesítésével bővítették. Az iskolaszék 1911-ben hozott határozatával a 8 osztályos iskolát 4 elemi és 4 polgári iskolai osztályra bontotta, és létrehozta a város második polgári iskoláját, a római katolikus polgári fiúiskolát.

251 A polgári iskola igazgatója Fricska Viktor polgári iskolai tanár lett. Az iskola vezetését 1913-tól Melha Endre látta el.

252 A püspöki szeminárium mellett üresen maradt iskolaépületet Csáky püspök 1913-ban a várostól kisszeminárium céljára megszerezte és a papnevelőhöz csatolta.

253 A Kőkapunál levő felsővárosi katolikus elemi iskola az iskolaszék 1886/87-es kimutatásában a leányok és a fiúk részére külön-külön a 3. osztályig volt kiépítve. A XVIII. század végén épített iskolaépületet Schuster Konstantin püspök lebontatta és helyére 1892-ben 8 tantermes elemi népiskolát építtetett.

254 Az iskolaépület tantermeiben 4 leány és 4 fiú katolikus elemi iskolai osztályt helyeztek el. Az alsóvárosi iskolaépület két tantermében koedukáltan működött az elemi iskola. Korszakunk elején az iskolai osztályok számát 2-ről 3-ra bővítették, a 4. osztály kiépítésére 1918-ig nem került sor.

255 A római katolikus iskolaszék alá tartozó katolikus iskolákban 1886/87-ben 548 fiú- és 470 leánytanuló járt.

256 A Pest megye területén levő izraelita felekezeti iskolák közül a századfordulón legnépesebb a váci elemi iskola volt. Az iskolaépület 1890-ben készült. A 6 elemi iskolai osztályban 1910-ben 322 tanuló járt.

257 Mindkét izraelita hitközségnek külön-külön volt iskolája a fiúk és a lányok részére. Az ortodox zsidó hitközség népes talmud iskolát is tartott fenn.

258 A hitközségi elemi iskolából nőtt ki 1914—1916 között az izraelita polgári fiúiskola.

259 A református és evangélikus gyülekezet felekezeti iskolái az 1867. évi állapothoz képest korszakunkban csak igen kis mértékben fejlődtek. Megmaradtak — egy-két tanterembe elhelyezve, 1—4. osztályra kiépítve — vegyes népiskoláknak.

230 A megközelítően egységes, szervezett keretek között folyó iparos- és kereskedőtanonc-oktatásról csak a XIX. század 80-as éveitől kezdve beszélhetünk. Az 1884:17. te. (ÍJ. ipartörvény) 59—87. §^a rendelkezett a tanoncokról és a tanonciskolákról. A törvény meghatározta a tanoncnak felvehető gyermek életkorát, az oktatás tartalmát és módját, a tanonciskolák állítását és felügyeletét. 380