Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

Vác város képviselő-testülete 1884, oKtóbei 5-én tartott közgyűlésen megválasztotta a 14 tagú ipariskolai bizottságot.

261 A bizottság elnökévé Csávolyszky József római katolikus iskolaszéki elnököt választották, helyettese volt dr. Freysinger Lajos királyi közjegyző, Krenedits Ferenc rajztanár pedig a tanítótestületet képviselte. Az ipariskolai bizottság alakuló ülésén, november 2-án előkészítette az 1884. december 1-én induló iskolaévet, ami az 1884/85-ös tanévben hét hónapig tartott

262 Az iskola elhelyezésére két elemi iskolai tantermet kaptak az iskolaszéktől. Pályázattal alkalmazta a város Udvardi Mihály, Vörös Ferenc, Krancz Ferenc elemi iskolai tanítókat és Krenedits Ferenc gimnáziumi rajztanárt. Az iskola igazgatói teendőit dr. Miltényi Gyula teológiai tanár látta el.

263 A városban 1884-ben 300 tanonc dolgozott, a tanév kezdetéig 94, befejezéséig 268 iratkozott be.

264 1910-ben 350 iparos- és 41 kereskedőinas oktatását 6 tanító látta el az ipari és kereskedőiskolában.

265 Sok iparos akadályozta, hogy inasa iskolába járjon. Az 1886/87-es tanévre kiépült az iskola mindhárom évfolyama. Az ipariskola valamennyi évfolyamában számtanmértan tantárgyat és hittant tanítottak, rajzot csak a kijelölt szakmákban. Az iskola órarendje jP^t a tanítás heti két alkalommal hétköznapokon 17—19, márciustól 18—2(rWaig tartott. Rajzot vasárnap a kezdőknek 9—12, a haladóknak 14—17 óráig tanítottak. Valamennyi tanonc vallásoktatásban részesült, a keresztények vasárnap, az izraeliták szombaton.

266 Az iparosiskolában 1885-től folyamatosan előkészítő osztályokat is szerveztek az írástudatlan inasok részére. Az előkészítő osztályókban írást, olvasást és számolást tanították. 1887ben például az iskolába beírt 70 gyermek közül 23 analfabéta volt.

267 Az ipariskola első záróvizsgáját 1887. április 26-án tartották. A Vác városi ipariskolai értesítőt a tanulók érdemsorával az ipariskolai bizottság adta ki 1885-től kezdődően. * * * A jegyintézeti iskolát az analfabéta fegyencek oktatására hozták létre az 1860-as években. Az iskolában önálló tanító vezetésével az elemi iskola 1—4. osztályának tananyagát tanították. A katolikus és protestáns vallásúak részére vasárnap énektanítást is folytattak. Bakk Domokos és Pauli István tanítók 1888. évi javadalma 600 forint fizetés és 120 forint lakbér volt. A tanítókat polgári iskolai tanári végzettséggel és több idegen nyelv tudásával alkalmazta

268 a belügyminiszter.

269 Csávolyszky kanonok kezdeményezésére a váci egyházmegyei katolikus kántorok és tanítók gimnáziumba járó fiai elhelyezésére Szent Józsefről elnevezett fiúnevelő intézetet hoztak létre 1887-ben.

270 Az intézetet a papnevelde Gasparik úti szárnyában helyezték el. Az élelmezésről az egyházmegyei tanítóegyesület gondoskodott gyermekenként évi 12 forint befizetésével. A növendékek száma a megnyitás évében 10 volt, 1906-ban már 80. A fiúnevelő intézet céljára önálló épület felépítését tervezték, amire az egyháziak és a megye tanítósága gyűjtést végzett. Az alapítványi tőke nagysága az 1890-es évek elején 20 000 forintot meghaladó volt.

271 * * * A siketnémák váci intézetében a XIX. század utolsó harmadában a siketek oktatása-Jképzése terén — az intézetben felhalmozódott, valamint a Nyu381