Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

A rendi kormányzat a fenntartási költségek és tantermek hiányára hivatkozva, a feladatot nem vállalta.

222 Petróczy László kartali plébános 1880. július 18-án 31 055 forint alaptőkét bocsátott a püspök rendelkezésére azzal, hogy az összeg kamatait a gimnázium 7. és 8. osztályának megnyitására fordítsa.

223 Az alapító kikötötte, hgoy az 1880/81-es tanévben mind a két osztály megnyitására kerüljön sor.

224 Trefort Ágoston miniszter hozzájárult a tervbe vett osztályok megnyitásához, az érettségi vizsgajog megadását viszont feltételhez kötötte, majd a tanév második felében megadta.

225 A nyolc osztályra kiépített főgimnázium működésének anyagi alapja nem volt kellően biztosítva. A rendezésre kiküldött, egymást váltó bizottságok a fenntartásban, az iskolaépítésben és a tanári javadalmak kérdésében nem tudtak megegyezésre jutni. Pettier püspök — miniszteri engedélyre — átmenetileg világi papokat alkalmazott óradíjas tanárként, és a két felső osztályt a szeminárium épületében helyezte el. Ez az átmeneti állapot közel 8 évig tartott, mialatt rendre folytaik az alkudozások.

220 Végre is az egykori piarista rendtag, Schuster Konstantin vette kezébe a gimnázium rendezetlen anyagi ügyeinek intézését. 1891-ben a vallás- és közoktatásügyi minisztérium a rend javára lemondott az iskola diákjai által fizetett felvételi- és tandíjakról, elfogadta a püspökség által benyújtott épületbővítési tervet és költségvetést.

227 A püspök 1893-ban adományként a rend számára átadta a magánvagyonából 43 000 forint költséggel megépített új gimnáziumi épületszárnyat, berendezési és felszerelési tárgyaival együtt. Egyben a főgimnázium vagyoni ügyeinek intézésére bizottságot hozott létre.

228 Az 1867-ben megalakult közoktatásügyi kormányzat — élén Eötvös József miniszterrel — célul tűzte ki, hogy befejezi a magyar közoktatásnak 1848-ban megkezdett polgári átalakítását. Fő feladatának a népoktatási törvény megalkotását tartotta. Az 1868. évi 38. te. a meglevő felekezeti iskolákat alapnak tekintve határozta meg a polgári fejlődés igényét szolgáló alsófokú intézményhálózat fejlesztését. Vácon a törvény megjelenésének évében valamennyi felekezet (katolikus, református, evangélikus, izraelita) rendelkezett az egyházközségek, a püspökség vagy a város javadalmainak terhére fenntartott, különböző mértékben kiépített, különböző célt szolgáló — két, három- vagy négyosztályos — al- és f őelemi iskolával. Pest megye tankerületi iskolatanácsa 1869-ben alakult meg. Az iskolatanács elnöke királyi tanfelügyelői minőségben Szász Károly lett. A megyebeli vallásfelekezetek közül a katolikus egyházat Neszveda István kanonok, váci iskolaigazgató képviselte.

229 Pest vármegye utasítására Vác város képviselőtestülete 1870-ben iskolatanácsot választott, és elnökének a polgármestert jelölte. A népiskolák 1880-ig az iskolatanács közvetlen irányítása alatt álltak. 1880-tól a városban működő elemi iskolák fenntartási és irányítási szempontból közvetlenül a különböző vallásfelekezetek kebeléből választott egyházközségi iskolaszékek irányítása alá kerültek.

230 A római katolikus iskolaszékben a várost az iskolaszéki világi elnök és jegyző képviselte.

231 A vármegye iskolatanácsának Szász Káoly elnök 1871 márciusában számolt be a népoktatási törvény végrehajtásának tapasztalatairól. A beszámolót megelőzően a tanfelügyelő személyesen felkereste a megye jelentősebb településeit, iskoláit. A beszámoló tartalmazta Vác oktatási helyzetének állapotát is. A törvény 8 havi tanítási időt írt elő tanévenként, de a gyermekek rendszeresen csak 3—4 aó378