Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

napot jártak iskolába. Az iskolák ősszel és tavasszal elnéptelenedtek. A 6—

Щ éves korosztály kb. 20%-a egyáltalán nem járt iskolába.

232 A népoktatási törvény 59. §-^a értelmében a városban polgárit vagy felső népiskolát kellett volna állítani. Az iskolaszervezés ügyében 1871-ig nem történt semmi.

233 A 13—15 évesek részére ismétlőiskolát (tanterem, tanító és megfelelő anyagi alapok hiányában) nem állított a város.

234 Az ismétlőiskolát a középvárosi iskola tantermeiben csak 1887-ben szervezte meg a katolikus iskolaszék.

235 A város katolikus vallású tanítói Kalocsán, a reformátusok pedig Nagykőrösön, a tanítóképző intézetben szervezett póttanfolyamon vettek részt 1870 nyarán.

236 A város határában levő Máriaudvaron a földbirtokos Coburg herceg 1870ben saját költségén egy tantermes pusztai iskolát szervezett.

237 A meglevő városi iskolák sem felelnek meg a törvény által előírt követelményeknek. „Az iskoláknak nincs kellő nagyságú udvara, faiskolája és testgyakorló helye, kevés a pad, nincsenek felszerelve alapvető, az oktatáshoz nélkülözhetetlen eszközökkel."

238 Ezzel szemben a megyei tanfelügyelő elismeréssel szólt a városban működő magániskolák állapotáról, az ott folyó tanításról. Kiemelte Krenedics Matildét, amelyik 1873-ig 4 osztályos, 1873-tól 6 osztályos, majd 1883-tól 8 osztályos iskolaként működött, és a századfordulón szűnt meg.

239 Magániskolát tartott fenn Fedor Imre tanító felesége, Nagy Berta is 6 osztályra kiépítve, 1876 és 1887 között. Mások is tartottak fenn magániskolát leányoknak az 1870 és 1880 közötti évtizedben.

240 A város eladósodása, a püspökség javadalmainak túlzott megterhelése, majd zárlat alá helyezése lassította, illetve az 1880-as évek közepéig elodázta a kor igényének megfelelő polgári iskolák kiépítését. Egy új iskola létesítésének gondolatát az iskolaszéki elnök, Csávolyszky kanonok terjesztette Peitler József püspök elé. A püspök engedélyezte a romos Szent Miklós-templom lebontását, a bontási anyagok felhasználását és a templom telkét az alsóvárosi egyházközségnek adományozta.

241 A végleges terv és költségvetés az iskolaépületben nyolc tanterem megépítését és a tantermek felszerelését tartalmazta. A kivitelezést Endl és Hanusz-féle építőcég vállalta.

242 Az építéshez szükséges alaptőkét Virter Bertalan „magasabb női iskolára" adott Í0 000 forint alapítványa, az iskolaszék tandíjakból képezett 4161 forint tőkéje, a város lakossága adakozásából befolyt 2850 forint és az egyházmegye által biztosított 3000 forint képezte.

243 A romos templomot 1885-ben lebontották, az iskola alapkövét 1886. május 9-én helyezték el. Az iskolaépület 1886. szeptember közepére elkészült.

244 Iskolaszéki határozattal 1886-ban az 5 osztályos fiú- és 4 osztályos leányiskolát szétválasztották, a leányosztályokat a felépült új iskolaépületbe telepítették át. Az új iskolaépületben a tanév kezdetével a leányosztályok számát 4-ről 6-ra növelték, és 282 tanulóval kiépítették a 6 osztályos elemi leányiskolát.

245 1886-ban a fiúiskola megüresedett tantermében megnyitották a 6. osztályt, ezzel az is teljessé vált.

246 A Virter-féle alapítvány felhasználásával. 1886-ban 11 tanulóval megnyitották a „női ipariskolának" nevezett, valójában a 6 osztályos elemi iskolára épülő 2 éves felső népiskola első, 1887-ben pedig második osztályát is.

247 A káptalan az iskolaszékkel egyetértésben az elemi leányiskola és a felső népiskola vezetését a városba betelepített paulai Szent Vince irgalmas rend tanítónővéreire bízta. A tanítónővérek feladata volt a 6 osztály tanítása mellett valamennyi osztályban a kézimunka, szabás-varrás és hímzés oktatása a felsőnépiskolai osztályokban is. 379