Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

zászlók alatt. A legfényesebb és legnagyobb tömegeket vonzó egyházi ünnep az úrnapi, a búzaszentelő és a tavaszi keresztjáró napok voltak. „A városnak plébániák szerint két fogadalmi egyházi ünnepe volt, az egyik Szent Rókus napján, a másik Mária névnapkor." A Rókus-napi ünnep városi, míg a Márianévnapi — búcsúval Összekötve — a XVIII. század második felétől kezdődően országos jellegűvé fejlődött. A Mária-napi búcsúhoz több tízezres tömegeket mozgósító zarándoklás is kapcsolódott.

214 A református gyülekezet Együd István lelkészsége alatt 1853-ban a templom tornyát átépíttette, majd közadakozásból 1200 forint ráfordítással a tornyot zsindely helyett bádoggal födette be. Az 1880-as évek elején 1556 forint költségen a lelkészlakást bővítették, és 1520 forintért a templomban új orgonát építtettek. Vörös Károly lelkész mellé az egyházközség 1886-tól segédlelkészt is alkalmazott. Az első segédlelkész a váci születésű Fábián János volt. Az egyházközség újraalapításának centenáriuma alkalmából 1885. december 7-én Szász Károly a Duna melléki református egyházkerület szuperintendense, a váci elöljárók és egyházak képviselőjének jelenlétében nagyszabású ünnepséget tartott.

215 A váci ortodox izraelita hitközség 10 taggal 1868-ban alakult.

216 A hitközségi tagok közadakozásából — 1880 táján — megvásárolták a Plessel Lipót tulajdonát képező házat — az épületet 1865-től bérelték — majd annak kertjében 1885—1886-ban zsinagógát építettek.

217 (A mai Szabadság téren állt zsinagógát 1970-ben a városrendezés során lebontották.) A rabbi segédje és a tanító a hitközség tulajdonát képező házban lakott. Mindkét izraelita (ortodox és status quo izr. hitközség anyakönyvét Pest vármegye utasítására 1886. január 1-től Űjpest helyett Vácon vezették.

218 6.2. AZ ISKOLÁK A kiegyezést követő évtizedekben az önállósult magyar közoktatásügy jelentősen változott, fejlődött. Az egyenlőtlen fejlődés ellenére korszakunkra tehető Vác iskolaváros jellegének kialakulása, a kapitalista fejlődést szolgáló, új típusú intézmények létrejötte. A váci kegyesrendi gimnázium történetének új fejezete kezdődött 1870-foen. Peitler Antal megyés püspök és a város képviselőtestülete kérte a tanítórend kormányzatát, hogy a váci intézetben az 5. és 6. osztály megszervezéséről és négy tanár beállításáról gondoskodjék.

219 A felek között szóbeli megállapodás jött létre, mely alapján a rend kormányzata vállalta a váci gimnázium fejlesztését és a szükséges tanárok beállítását. A közöktatásügyi minisztérium 1870. október 18-án tudomásul vette a megegyezést, és megadta az engedélyt a kért osztályok megnyitásához.

220 „A tanárak díjazásához a város évi 600, a megyés püspök pedig 1200 forintot adott..." a negyedik nyugdíjas tanár eltartására kért további 600 forintról megállapodás nem született.

221 A gimnázium teljessé tételét, a 7. és 8. osztály megnyitását az előző két osztály felállításához hasonlóan, Peitler püspök kezdeményezte 1878-ban. 377