Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)
voltaik. A püspökséghez tehát Kisnógrádon kívül a középkori Pest, (Külső-)Szolnok és Csongrád megyék (ez utóbbi Szeged és a megye attól délre a Tisza jobb partján feküdt része kivételével) tartoztak. A szigetfői főesperesség úgy látszik hogy Fejér megye sol ti széke egy részére terjedt ki. 18 Nagyjából ugyanerre a területre terjedt ki a váci káptalannak mint hiteles helynek hatásköre is. 19 Ezek a megyék tehát mind az egyházi joghatóságra, mind pedig a hiteles helyre tekintettel szoros kapcsolatokat alakítottak ki Váccal : elősegítve ezzel a város árucser eközponttá válását. Vácot „váci vár" formában először egy német évkönyv említi az 1074-es évnél. 20 Ezt követi a következő évből, 1075-ből hazai oklevél: I. Géza király a garamszentbenedeki apátságnak adományozott Alpár-birtok szomszédos birtokosai között említi a Vác vári Boldogasszony-püspökséget. 21 Ez az adomány más módon is kapcsolódik városunkhoz : az apátság a Naszály-erdő mellett egy Nesku nevű ötvöst testvéreivel és öt ekealja földdel kapott. 22 Ez még nem Vácra vonatkozik, hiszen az oklevél ismeri már a várost, hanem nyilván a későbbi Naszály falura, ötvösszolgálattal tartozó emberek azonban nagyobb luxusigényű helyre törekedtek és így amikor III. Ince pápa 1209-ben összeírta és védelmébe vette az apátság birtokait, már nem említi Naszályt, hanem váci ötvösöket. 23 Még ha nem is említenék Vác várát, a későbbi város első városmagjának feltétlenül a várat kellene tartanunk. Európa-szerte ismert az a többsejtű várostípus, melynek eredeti magja egy feudális úr, főleg egyházi testület és közvetlen szolgáinak várszerűen erődített települése (nem azonos a későbbi lovagvárakkal). A „vár" előtt gyakran piactér keletkezik, oda költöznek kereskedők, kézművesek és a birtokos szolganépei közül is sokan letelepednek uruk lakóhelye mellett. Ez az úgynevezett suburbium, jó magyar szóval váralja a lényegében kizárólag fogyasztó várral szemben már primitív árucsereközpont, ahol — ha csak csíra formában is — már az egyszerű árutermelés nyomai is megtalálhatók. A váralja tehát rendelkezik már olyan tényezőkkel, amelyek lehetővé teszik a feudális város kialakulását. A már — vagy legalábbis majdnem — várossá alakult vár mellé folyton akár bővítésként, akár önálló településként a feudális városúr nemegyszer újabb várost, néha többet is telepít. A későbbi egységes várost alkotó sejtek eredeti különállása sokszor keletkezési ideje is, a hozzáértő előtt már az alaprajzból világos. 24 Vác ennek a városkeletkezési formának egyik prototípusa hazánkban, kevés városunknál lehet ezt ilyen világosan bemutatni. Vác püspökvára a Szent Péter-templom körüli településtől északra a Duna mellett kiemelkedő alacsony dombon, ott ahol most a volt ferences templom áll, épült fel. Boldogasszonyról nevezett és I. Géza által (át)épített székesegyháza itt állott. 25 Rajta kívül a püspök palotája, a püspök mellett élő papok, a későbbi kanonokok, 26 továbbá fegyveres szolgáinak lakóhelyei épültek fel a várban. A települést erődítés vette körül („vár'), ez azonban a korszak legtöbb várához hasonlóan lényegében csak sánc lehetett. 27 Rogerius mester krónikája szerint a székesegyház és a paloták mintegy várként voltak erődítve, amikor 1241-ben a mongolok elfoglalták. Területe nem volt nagy. A németországi püspökvárak általában kiterjedtebbek voltak. 28 A váci vár 2,8 hektárnyi területe beleillik viszont az István-alapítású püspökségek közé, hiszen pl. Veszprém püspökvára 2,9, Pécsé 3,1 hektár alapterületű. 29 A váci váralja települési rendszere még a mai városalaprajzból is kielemezhető, még inkább látszik azonban a régebbi térképeken. 30 Szabálytalan és tervszerűtlen utcahálózata világosan azt mutatja, hogy a vár északi kapuja előtt a Duna partján kialakuló település utcái a kapu felé irányultak. Közvetlenül a vár 51
