Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

bejárata előtt egy elég nagy szabálytalan üres terület maradt, nyilván itt tartották először a piacokat. A váralja kb. a mai Múzeum utca—Géza király tér és a Duna között terült el. Pontos betelepedési idejét és északi határait nem ismerjük. Valószínűnek tartjuk azonban, hogy kezdetei külföldi és hazai analógiák alapján visszanyúlnak a XI. századra, nagyobb arányú kiépülése azonban már a XII. századra esik. A váralja azonos a XIV. századtól „váci magyar városnak" nevezett településsel, amelynek a Szent Margit-templom volt a plébániája.

31 A templom építési idejét pontosan nem tudjuk. A török időkben düledező állapotban a konyhakertek között írták össze.

32 Ennek alapján egyesek a magyar város tatárjárás után épült temetőkápolnájának tartották. A török öszszeírás azonban nem említ temetőt.

33 Margit elnevezésű templom aránylag kevés volt az országban, pl. a szlavóniai Körös megyében, ahol 228 templom elnevezését ismerjük, mindössze 6, azaz 2,6% viseli ezt a nevet.

34 A név divatja pontosan nem köthető korhoz, mégis talán megkockáztathatunk egy feltevést. Vác közelében igen jelentős egyházi intézmény volt a királyi, illetve hercegi kúria mellett épült dömösi Szent Margit^prépostság, amelyet XI. századi építési előzmények után 1107-ben szenteltek fel és II. Béla az 1130-as években fejezett be.

35 Feltűnő a prépostság kapcsolata a váci püspökséggel. 1131 tavasza és 1132 tavasza között II. Béla „Szent Margit egyházának", azaz a dömösi prépostságnak adományozta a váci püspökség jövedelmének királyt illető huszadát.

36 Talán nem tévedünk, hogy amikor a váci Margit-templomot alapították, a királyi család által kedvelt szentre és a róla elnevezett Váccal kapcsolatban álló egyházra gondoltak. Feltételezésünk helytállása esetén a váci váralja kiépülését és ezzel együtt temploma építését a XII. század második harmadára helyezhetjük, mivel a település alaprajza feltétlenül a XIII. századinál korábbi formákra mutat.

37 A gyéren fennmaradt adatok alapján tehát a tatárjárás előtti Vácot a következőképp képzeljük el. A település központja a püspökvár székesegyházával, püspöki palotájával, kanonokok és püspöki szolgálattevők házaival, amely előtt terül el észak felé a Duna mellett a váralja, ahol piac is lehetett és ahol már bizonyára iparos és kézműves lakossággal is számolhatunk. Egy részük feltehetően szabad emberként a vendégek kiváltságával rendelkezett,

38 többségük azonban még személyében is teljes feudális alávetettségben élt, mint az említett váci ötvösök, akik a garamszentbenedeki apátság tulajdonában voltak.

39 A váralja temploma a Szent Margit volt, s ezen kívül a mezőn állott a kiváltságos helyzetre törekvő Szent Péter-fcápoína is. — A város tatárjárás előtti történetéből a helytörténeti irodalom által már igen részletesen leírt esetet említhetnénk meg, amikor 1199-ben Imre király összeesküvéssel gyanúsítván Boleszló váci püspököt, betört katonáival a templom sekrestyéjébe és feltörte kincstárát.

40 • • 1.2. ÚJJÁÉPÍTÉS A TATÁRJÁRÁS UTÁN. ESEMÉNYEK. Vác egyike azon magyarországi városoknak, amelyek a tatárjárás során elpusztultak és erről írott források is megemlékeznek. A tatárjárás, valójában a mongolok betörése során 1241-ben a mohi csatában verték meg IV. Béla király seregét. A mongolok azonban még a mohi csata előtt 1241. március 17-én (fekete vasárnapon) támadták meg a várost, amelyet Rogerius krónikájából következtethetően kisebb harc árán foglaltak el, majd a várost felgyújtották és a lakosságot az odamenekült vagy az ünnep alkalmával a székesegyházba ment fa-