Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)
zett vagyonnal folytatódik a polgároknál és a jobbágyoknál is. Ha az egyik házastárs meghalt, a másik csupán a ruházatot, ül. az ágyneműt örökölte utána biztosan. 600 Természetesen a szerzett vagyonra is megvolt a haszonélvezeti és a végrendelkezési joga: ameddig az örökösök érdekeit nem sértette. A földesúri jog alapján Vácon sem volt a polgároknak, ill. jobbágyoknak szabad rendelkezési joga a. külső telekre. Az örökösök nélkül elhaltak javai pedig: „magát az uradalmat illetik". 601 Az ingatlanok adásvétele nem volt egységes az ikervarosban. A káptalan mint hiteles hely Káptalanvác mezővárosának nem akarta megadni az adásvételi jbgot és az ebből eredő iratkiadási jövedelmeket. Ezért fordult Káptalanvác tanácsa a püspökvácihoz 1847-ben, hogy „bizonyítványt" kérjen a „felvallások" (fassio perennalis = örökvallás: az ingatlanok adásvételénél) addigi joggyakorlatáról. Meg is kapta Püspökvác tanácsülési kivonatát, hogy „örök időktől fogva" mindig a tanács végezte az adásvételi bevallásokat: „s csak az úrbéri telkek iránti felvallások terjesztetnek föl az 1836. évi törvénycikkek hozatala óta, anélkül egyszersmind, hogy a házak és szőlők iránti felvallások felterjesztetnének" az uradalomhoz jóváhagyás végett. 602 A bizonyítványhoz kiegészítésül hozzátehetjük, hogy az úrbéri szerződésekben kapott ugyan a tanács hasonló jogot (tehát nem örök időktől gyakorolja azt), de a földesúri jóváhagyás nem volt egyenletes, mert pl. a kálvinisták ingatlanforgalmát jobban korlátozták. A célzott törekvés és gyakorlat már az 1848-as forradalom, ill. a polgári átalakulás irányát mutatja. JEGYZETEK 1 Bél, 1737, 144; — Tollius, 1700, 197; — A németek betelepítéséről: Karcsú, 1880, I. 68—69; PmL C. P. IL 22; — Vác 1683—1699 közötti adóösszeírásai : PmL С. P. II. 10. 16. 26 és 29; A budai kamarai adminisztráció szerepéről: OL, E—24, Nr. 6. 2 A kuruc szabadságharcról: Kosáry, 1965, 28—29 és 47—51; — Thaly, 1877, 351; — Láncz, 1943, 16? — Karcsú, 1880, I. 70—71; OL, E—213, Pest m., Vác: 1704. ápr. 7.; — Nagy, 1869, 170. 3 A jelenleg Vácon elterjedt közfelfogással ellentétben, 1626-!bain a középkori Szent Mihály-templomot a reformátusak elvesztették és mohamedán mecsetté lett. Erről számol be a „Visitatio Berkesiana" 1711. június 25-én kelt bejegyzése: „ ... Ecclesia haec edificata est ex Moschea turcica" vagyis „... ez az egyház török dzsámiból építtetett fel...". Az 1712. évi püspöki határozat csupán a református vallásgyakorlatot tiltotta meg, mivel Nagyvácon 1718-ban is találkozunk még kisváci családneveik alapján azonosítható reformátusokkal. 4 A fontosabb eseményekről: Karcsú, 1880, I. 73—81. uő. II. 14. Ballagi, 1922, 250 —251; Nagy—Klekner, 1941, 46—48; — Az 1742. évi püspöki-káptalani transactio 3. pontját közli: OL, E—85, Nr. 10, ad 92; — Migazzi Kristóf püspök a városnak adott 1764. évi szabályrendeletének német nyelvű szövege: OL, A—107, Fasc. 14, Nr. 25; — Mária Terézia királynő 1764. évi váci látogatásáról: Karcsú, 1880, II. 42—48 és Vályi, 1796—99, III. 572—575; — A váci építkezésékről: Bercsényi, 1958, 11. 572. 5 PmL V—401/a, Nr. 1716; — Karcsú, 1880, I. 67 — A mezővárosi háziadóról: OL, P—496, 11. d. Nr. 6649: 1784. szeptember 16-án kelt rendelkezésben: „...üres fundusokra házakat építeni oly értelemmel hogy azt salvo jure dominali birtokolhassák és a méltóságos urasság hírével másnak is eladhassák, mely engedelemért és azon fundus használatáért »-in recognitionem juris doiminalis et redemptionem robotae«, esztendőnként két terminusban tartozni fognak fizetni négy forintot". — A városi jövedelmekről: Kállay, 1973, 49—58; — Csizmadia, 1976, 37; — Közvetve ugyan, de mezőgazdasági jellegű a katonai beszállásolás, mivel mezőgazdasági termények szolgáltak alapul erre — a pénzben megváltott adónemre. 239
