Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

A mezőváros a katonai porciót (kenyér, bor és széna fejadag) és szállást szolgáltatta előre, ezért a katonai kincstár kényszerárfolyamon elismervényt adott. A katonai kincstári elismervény összegét a megyei házipénztár térítette meg a mezővárosnak. A mezőváros adta a porciót, de a szálláspénzeket (salganum v. Schafkreuzer) a polgároknak megfizette, ha a katonáknak szállást nyújtottak. — Ha az adófizető-képesség alapjául számított nádori porták váci számadatait 1683 és 1841 között megvizsgáljuk, a következőket állapíthatjuk meg. A váci portaszám 1683— 1724 között 150-es, 1724—1839 között már csupán négyszeres emelkedést, viszont 1839—1841 között már csökkenést mutat. — A nádori porta fogalmáról: Kállay, 1972, 398 : négy jobbágy, olyan, akik négy- vagy hatökrös igával rendelkeznek, de nyolc jobbágy, ha fél igával, vagyis csak két ökörrel bírnak, végül 16 zsellér, akik igával nem rendelkeznek. Egy nádori porta évi jövedelmezőségét átlagosan három magyar forintra vették. A váci adózásról: Karcsú, 1880, II. 92—93. — A város pénzügyi mérlegét a következő tényezők befolyásolhatták. A váci lakosság Sikk János vezetésével 1730-ban a püspökhöz fordult beadványával a városi tanács ellen, a beszedett adók hűtlen kezelése miatt. Az uradalmi úriszék az ügyet tárgyalta és elrendelte, hogy a város számvitelét az uradalmi számvevőség rendszeresen ellenőrizze. A püspökvárosi számadás szerint 1781-ben a város adósságai az 1780/81. évi adóhátralékból 16 156 Ft 28 dénár összegre rúgott. Az adóhátralék összegét később teljesen felszámolni sem sikerült. Az előző hátralékkal együtt 1784-ben 33 000 Ft adóösszeg-hátralék gyűlt össze s ebből 10 hónap alatt alig lehetett 8000,— Ft-ot beszedni. A városi tanács ekkor katonai végrehajtást kért a búza és bor házaknál való lefoglalására. A következő, 1785. évi kamarai összeírás szerint a püspökvárosi lakosok adó címén az elmúlt éviben a megyei és házi pénztárba 4109,— Ft-ot, a püspöki uradalomnak a bérletek összegét is beszámítva 7025,— Ft-ot, tehát összesen 11134,— Ft-ot fizettek. Püspökvác 1789-ben a katonaság részére kivetett 22 ezer adag gabona és szénamennyiség megváltására szükséges 10 000,— Ft-ot 6%-os kamatra kölcsönben vette fel. A későbbiekben is az adósságok törlesztése jelentette a legnagyobb problémát, erre többször ismételten kölcsönöket vett fel a város. Püspökvác egyik, a megyének felterjesztett részletes elszámolása az uradalmi jószágkormányzóhoz, beszámolt arról, hogy 1823. évre a hadiadéba már csak 3502,— Ft 12 kr. és háziadóba 6563,— Ft 36 kr. váltópénzzel tartozik a város lakossága. Az 1840/1841. évi püspökvárosi adatok szerint (a káptalani városra nincs adatunk), akkor hadiadóba a város lakosságára eső 1380 5/8 rovás alapján 4026 Ft 9 kr.-ot, valamint háziadóba 3267 Ft 28 kr.-t, s a város szükségleteire pedig a tanács által 2048 Ft 40 kr.-t vetettek ki. 6 A püspöki uradalom bevételeiről: Vanyó, 1923, 251; — VPK, VKML: 1785. évi kamarai összeírás, ugyanez: OL, Mikrofilmtár 3742. sz. doboz; — A mezővárosi kommunitás harcáról: Karcsú, 1881. III. 18—27. és 33—34; — Mészáros, 1975. 27; A Kép János-mozgalomról: Karcsú, 1881. III. 35. és 1880. I. 141.; — A szabad királyi városi jog megszerzéséről: Karcsú, 1881. III. 36—39; — OL, С—53, Dep. Pub.-Pol., 1790. május 19. 7 A francia felvilágosodás hatásáról: Csankó, 1975, 34; — A társadalmi mozgalmakról: Karcsú, 1881, III. 20—21; — Duray, 1912, 34; — PmL V. — 401, 1847; — A haladó mozgalmak előli elzárkózásról: Biró, 1975, 46. 8 Az 1847. évi országgyűlési választásokról: Podmaniczky, 1887, 181—186: „...teljesen katolikus, s így természetszerűleg a főpapság befolyásának hódoló városban", 1847 nyarán működő ellenzéki kortestanyája nagy hírre tett szert. 9 OL, E—156, Fasc. 23, Nr. 13 és PmL CP. II. 8, 10, 16, 26, valamint OL, A—57. XXVII. 323. 10 Karcsú, 1880. I. 68; — Kosáry, 1965, 47—51. 11 A váci káptalan működéséről: a káptalani testület az egyházmegye tanácsa volt, mely egyházi és világi feladatai elvégzésére a püspöktől külön, elosztva vagy osztatlanul birtok javaikat tartott fenn. A káptalani feladatok: az istentiszteletek, a szentszékek (egyházi törvényszékek), zsinati vizsgálatok ellátása, a székesegyházi felügyelet, kórházi és iskolai felügyelet, a szegények intézeti fővédnökei, az alapítványi (tőkepénzek kezelése, a hiteles hely működtetése voltak. A váci káptalan országos levéltára egykori hitéles helyi (közjegyzői) működésének 1700— 1800 közötti száz éve alatt mintegy 6381 ügyet intézett. Ezek birtokba helyezések, birtokperek, záloglevelek és végrendeletek hitelesítéséből álltak. Ezenkívül a váci káptalan az egész korszakban országosan is ismert volt. Jeanroy Miklós nagyprépost 1754. június 18-án kelt bejegyzésében: „ ... egy magyar káptalanban 240