Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

50 Ft (a bíróé csak 40 Ft), az aljegyzőé pedig 25 Ft. Emellett a jegyzők az adásvételi szerződések és végrendeletek írásáért 50, a végrendeletek kihirdetéséért és másolat kiadásáért 40, jegyzőkönyvi kivonatokért és kérvényekért 25 dénárt szedhettek. Az anyagiak mellett helyi társadalmi szerepük is nő. 1745-ben pl. a „tanács kebeléből" küldik ki a jegyzőt egy tanácsossal Gödöllőre, hogy gr. Grassalkovits személynököt (a gödi puszta bérbeadóját) névnapján felköszöntsék. Egy későbbi főjegyző is megválasztott tanácstag (szenátor), aki a vármegyei helytartó beiktatásán képviseli a váci tanácsot 1780-ban, 1782-ben pedig egy tanácstaggal és az aljegyzővel a gödi puszta haszonbérbe vételi egyezségét intézi: a tanács nevében „a tanács pecsétjével". Közben a két jegyző közti hatáskör megosztását ügyrendileg szabályozzák: előírják a főjegyző teendőit 8, az aljegyzőét 6, kettőjük közös teendőit pedig 3 pontban.

446 Ebben az időszakban a jegyzők (főleg a főjegyző!) hatásköre messze túlnőtt a korábbi írásbeliség intézésén. A főjegyző rangban és intézkedési jogkörében — a szabad királyi városok polgármesteri tisztségéhez hasonlóan — a mezőváros bírája után következett, sőt fokozatosan egymásmellettiségben vezeti a bíró és a főjegyző a helyi igazgatást. A felsőbb (megyei, helytartótanácsi, földesúri stb.) rendeletekben és a mezőváros gazdálkodási ügyeiben ugyanis az egyszerű kisiparosokból és gazdákból kikerülő bíró és tanácstagok már nem tudnak eligazodni. Ezért alakul ki Vácon is a jegyzői hivatal: élén a főjegyzővel. A jegyzők, írnokok és irattárosok végzik az írásbeli teendőket, a főjegyző pedig — mint a helyi igazgatás értelmiségi vezetője — közvetít a felsőbb szervek és a helyiek között, elkészítteti az adólajstromokat, ellenőrzi az adószedőt, de a közrend fenntartásában (passusok ellenőrzése, gyanús személyek letartóztatása stb.) is intézkedik. A számadások, a tanácsülési jegyzőkönyvek és az ítéletek megszövegezése és indoklása ugyanolyan jegyzői feladat, mint a kérvények, az adásvételi Stb. szerződések, a végrendeletek és passusok megírása, iktatása, kihirdetése, ill. kiadása.

447 A napi írásbeli teendőket 1786-tól egy írnok végzi, az irattár rendezésére pedig levéltárost szorgalmaznak, 1799-től két írnokot alkalmaznak. Már 1788tól ugyanis külön választandónak tartják a „jegyzőség" jogi, politikai és gazdasági jegyzőkönyveit. 1839-től a tanács határozata alapján a „jegyzői hivatal" a bírói letétpénzekről is külön jegyzőkönyvet vezetett, de az írnokok évek óta nem tisztázták le a jegyzőkönyveket egyéb teendőik (és hanyagságuk) miatt.

448 Püspökvác mezővárosának főjegyzői rangja és jövedelme olyan jelentős volt, hogy pl. 1796-ban (a főjegyzői állás megüresedésekor) Hamvay Mihályt úgy választották meg főjegyzővé, hogy előtte Káptalanvác, majd a káptalan jegyzőjeként járta meg a hivatali utat. A további felemelkedésre jellemző, hogy 1842ben Holdházy főjegyző azért mondott le tisztségéről, mert a győri püspöki uradalom kasznárja lett.

449 A tisztújítások a reformkorban a jegyzőválasztást is jelentősebbé tették. 1838-ban a főjegyzőt (Holdházy) 432, az aljegyzőt pedig 419 szavazttal választották meg, amikor a bíró 583 szavazatot kapott. Amíg ekkor már egyesek az egész tisztikar választásáért mozgolódtak, a főszolgabíró felolvasta a választás után 300 lakos aláírásával a nyilatkozatot, amelyben a földesúr évszázados jogaként elismerik a tisztikar megválasztását, de a „Bíró, Választott Polgárok s Jegyzőknek megválasztását" saját jussuknak tartják.

450 Noha korábban főjegyzőt csak a régi eltávozása után választottak, az 1841. évi tisztújításnál ismét választás útján tették Holdházy Jánost főjegyzővé, majd említett lemondása után, 1842^ben azt a Makay Imrét, aki adószedőként kezdte és