Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

szerint Vácon három egészségügyi ellátást nyújtó intézmény működött: a szegények koródája, a papi nyugdíjintézet és az irgalmas rendi kórház. Vácon szinte állandóan beszállásolva levő katonaság egészségügyi ellátása külön problémát jelentett. Káptalanvác tanácsa 1785. január 18-i ülésén úgy határozott, hogy a Gyulay-ezred katonáinak az eddigi pálinkafőző főzőházat kórház céljára átadta. A II. József által elrendelt kolostorok lefoglalása Vácon azzal járt, hogy azokba katonaságot telepítettek. Ez a városra újabb egészségügyi feladatokat rótt. Egyre inkább a városon kívül álló Lazaréthum barakkhelyiségeit vették igénybe a katonák ápolása céljára, akik között sok fertőző beteg volt. A püspökváci tanács 1787. január 8-án az itt 23 évig működő Krautzer Abdon irgalmas rendi perjel és gyógyászorvos nyugdíjba vonulása után elrendelt orvosválasztáson a harminc szavazattöbbséggel elfogadott Steger Joachim gyógyászorvost iktatta be. Steger Joachim orvost az uradalom is megerősítette, s ezután a püspökváci tanácsházán letette a következő kezdetű latin nyelvű orvosi esküt: „... Formula Juramenti, quod praestat medicus, dum phisicatum obtinet..." A városi szabályzat szerint az eskütétel után az orvosnak a működését meghatározó rendeletet adták át. Az orvosi rendelet 8. pontja világosan megszabja tevékenységét: „ ... valamint a sebészeknek és gyógyszerészéknek a testek belső gyógyítását tilos elvállalni, éppen úgy az orvosnak (phisicus) nem szabad a sebészethez tartozó betegeket gyógyítani. Ahol gyógyszertárak vannak tilos azokkal kereskedniük. Ezzel egy időben Dolanszky János városi sebészborbély a püspökváci tanácshoz fizetésemelésért kérvényezett, de kérését elutasították. A püspökváci tanács szerint akiket gyógyított, azok fáradalmait megjutalmazták.

76 Az 1790-es években az irgalmas rendi gyógyszertár ellen sok panasz merült fel. Ennek során Szeidl Antal okleveles gyógyszerész 1792-ben a püspök váci tanácshoz benyújtott kérvényében a második váci gyógyszertár felállítását kérte. A különböző kifogásokkal támadott irgalmas rendi gyógyszertárat Kisvárday Zoltán városi orvos 1794 decemberében perrel támadta meg. Ez a per hosszú ideig elhúzódott, s közben Vácon megjelentek az illegális új gyógyszertárak. Közel húszéves harc után a püspökváci tanácsülési jegyzőkönyv 1814. október 16-i feljegyzése a helyzetet így foglalta össze. A helybéli „Apotheca Társaság" az új gyógyszertár felállítását mindenáron meg akarja akadályozni. Erről több már működő, de nem engedélyezett új gyógyszerész beadványát tárgyalták meg. A gyógyszerészek beadványukban számos további vádat sorolnak fel: nevezetesen a közösségnek az idevaló irgalmas rendi gyógyszertárhoz nincs bizalma, s sokan a szükséges gyógyszereket Pestről szerzik be. Huszonöt évig tartó éles harc után a második váci gyógyszertár 1815-ben megnyílt Fuchs József budai patikájának Vácra helyezésével. A püspökváci tanács 1795. január 25-i ülésén az irgalmas rendi kórház ügyét tárgyalta. A kórház fenntartására bőven történtek hagyatéki felajánlások, de ezek jövedelme nem folyik be, azokat külön szükséges behajtani. Az irgalmas rendi kórház személyzete 1794-4>еп egy orvosból, egy sebészből, egy gyógyszerészből, egy ácsból, egy gondnokból állt. Négy szerzetes végezte a betegápolást. A papi nyugdíjintézet fenntartása az uradalomnak sok gondot okozott, azért a kellő ellátás és kezelés biztosítására az irgalmas rendiekre bízta annak vezetését is. Ekképpen 1801-től az irgalmasok két váci kórház működtetését látták el.

77 A francia háborúk következtében, 1895-ben az austerlitzi csata után az osztrák—magyar és a szövetséges orosz hadsereg sebesültjeit tömegesen Vácra