Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)
hozta be a városba és részükre rendház- és templomépítésre a régi püspökvár helyén telket ad. A rendház építése a Lazary-egyezség miatt hosszú ideig húzódott. Az egyezség szerint Magyarországot a rend két tartományi területre osztotta a Duna vonalával: „a két rendtartományban a szomszéd konventek kéregetési területének két mérföldnyi távolságra lehet csak terjedni". 144 Az érdekek összeütközése miatt a váci és a pesti rendház (konvent) között több mint egy évig tartó vita dúlt. Végül is Althann M. Frigyes püspök közbenjárására III. Károly jóváhagyta a váci rendház megalapítását és 1720-tban kijelölte kéregetést területét is. 145 A hatalmas épülettömb első, város felőli része 1726-ban, a második, a Dunára néző része 1732-ben készült el. A rendház, a kapcsolódó gazdasági épületekkel és a posztóműhelyekkel együtt 1751-ben készült el, de a templomnak ekkor még csak a szentélye állt. 146 Althann Frigyes jelentése szerint: „a ferencesek... templomának építése 1760-ban befejezést nyert; filozófiát és theológiát tanítanak szükséglet szerint. A piaristák intézete 1730-ban rezidenciából kollégiummá lett. Az építkezéshez szükséges anyagiakat néhány év előtt... — püspöki és kanonoki — adományokból biztosították, ... templomuk is felépült, ... 1723-ban skolasztikus theológiai tanfolyamot állítottak fel saját kispapjaik és néhány világi számára. ... A szeminárium klerikusait a domonkosoktól hozzájuk tették át... 1725-ben .. ." 147 A kit Althann (Althann M. Frigyes 1718—1734, Althann M. Károly 1734— 1756) váci püspöksége alatt tovább folyt a protestánsok üldözése és az új katolikus plébániák alapítása az egyházmegyében. Az üldözés és zaklatás ellen Pest vármegye protestáns nemesei is többször tiltakoztak a királynál és kérték, hogy: „Kisvácz, Kisújfalu (Váckisújfalu), Szentmiklós (őrbottyán) és Hártyán (Váchartyán) területén, ahonnan papjaikat kiutasították, a szabad vallásgyakorlat visszaállíttassék". 148 Megindul a hadjárat a más vallási felekezetek ellen is. Vácon és más püspökuradalmi birtokokon a protestánsokon kívül görög és zsidó vallású kereskedőkről is tudunk. 1727-ben a püspök váci uradalmi pálinkafőzőjét bérlő zsidó házában vallási összejövetelt tartottak. Fiedler Béla plébános ezt leleplezte és az ügyet a Szentszék elé vitte. A Szentszék utasítására a káptalan a zsidókat kiűzte a városból, a püspökuradalmi jószágkormányzót pedig a bérlő miatt bebörtönözték. 149 A helytartótanács az 1731-ben kiadott Carolina Resolutióján feldühödött püspök 1732-ben elrendelte a Vácon letelepedett görögkeleti rácok kitelepítését is. Paprika János (1708-tól lakott a városban) rác kereskedő védelmet kért a vármegyétől. 150 Több görögkeleti a királynál keresett védelmet. 151 Althann M. Károly 1754-ben, mint földesúr, megtiltotta a zsidó és protestáns vallásúaknak, hogy területén ingatlant, házat, szőlőt béreljenek. 152 A görögkeletiekkel 1749-ben megerősítette azt az okmányt, amelyet 1714-ben kötöttek. Ebben engedélyezte a letelepedést és kereskedelmi tevékenységet a városban. Ezért védelmi adó címén a püspökuradalomnak évi 300 Ft-ot, a városnak adót, ezen felül boltonként 1 aranyat fizettek. 153 Egyházi gyakorlatot, hitéletet a városban nem folytathattak. Migazzi Kristóf 1757-ben a görög hitűeket kivonta a város ellenőrzése alól, saját joghatósága alá rendelte, és évi 400 Ft védelmi adó fizetésére kötelezte. 154 A váci püspöki szentszéket — a katolikus egyház bírói intézményét — 1720ban állították fel. A szentszék üléseit a püspök házában tartotta. 155 A testületnek mindenkor a püspök által kinevezett elnöke és négy tagja volt. A püspöki hivatal levéltárát 1718-ban, az egyházmegye könyvtárát 1733-ban hozta létre Althann M. Frigyes. 156 Váci püspöksége és nápolyi alkirálysága idején megkezdte a külföldre került Corvinák összegyűjtését, visszavásárlását, ami 186
