Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)
lusiakkal együtt lemészárolták. 41 A tatárjárás és a török foglalást beindító mohácsi csata közti korszak először az újjáépítéssel együtt a város területi bővülését hozta magával, ekkor települtek be a német vendégek és alapították a váci német várost. A város életére kedvező földrajzi fekvésén kívül változatlanul a püspöki székhelyjelleg és az egyházi földesuraság nyomta rá bélyegét mind pozitív, mind negatív értelemben. Az országos történethez Vác szinte kizárólag csak püspökei által kapcsolódik. A püspökség alacsony jövedelme ellenére főpapjai között számos olyan személyiség akadt, aki jelentős részt vállalt az ország kormányzatából. Királyi, királynéi kancellárok, kincstartók, a királyi tanács befolyásos tagjai kerültek ki közülük, akik épp ennek következtében nagyon ritkán tartózkodtak egyházmegyéjükben. 42 Vác újjáépítése elég gyorsan haladt előre 1241 után, mivel IV. Béla valószínűleg 1254-ben már gyűlést hirdethetett Vácra Nógrád, Hont és Gömör megyék számára. A gyűlés célja a régi birtokviszonyok helyreállítása volt a tatárjárás után. 43 Vác történetírói gyakran utalnak arra, hogy amikor 1445-ben Agmándi (másként Kecseti) Péter váci püspököt az interregnum idején az országtanács kancellárjává választották, az országtanács is gyakran ülésezett Vácott. 44 Ez azonban ebben a formában nem egész pontos megfogalmazás: az országtanács mint bíróság állított ki gyakran elnöke lakóhelyén okleveleket. 45 Ezzel szemben kétségtelen, hogy Mátyás 1462-ben a III. Frigyes császárral kötendő béke ügyét országa előkelőivel városunkban tárgyalta meg és az is, hogy 1485ben Vácott országgyűlést tartott, amelyen azonban a királyt megbízottai képviselték. 46 A korszak leghíresebb váci püspöke Báthori Miklós (1474—1507) is Mátyás idejében élt. Ennek a nagyúri származású humanistának váci és nógrádi építkezései, művészet- és irodalompártolása közismertek, ezért erre itt nem térünk ki. A lényeg ami elődeitől és utódaitól megkülönbözteti, hogy az ország ügyeiből sokkal kevésbé vette ki részét, aminek következtében székvárosában vagy nógrádi várában több időt tölthetett, vagyona viszont lehetővé tette művészetpártoló tevékenysége fedezését. Báthori talán épp politikai érdektelensége, sőt talán inkább ahhoz való alkalmatlansága következtében vált Vác leghíresebb középkori püspökévé. 47 2. A MEZŐGAZDASÁG KÖZÉPKORI ADATAI Sajnos nagyon keveset tudunk Vác mezőgazdaságáról. A város és a környező falvak nagy része egyházi tulajdonban volt. A két legnagyobb uradalom a püspökség és a tőle korszakunkban vagyonjogilag önállósult székeskáptalan között gyakoriak voltak a perek. így pl. 1449-ben Agmándi Péter püspök a pápához fordult a püspökségi Kösd és Gyála, valamint a káptalani Cselőte és Naszály falvak közti erdő tulajdonjoga ügyében folytatott perben. 48 Rajtuk kívül kápolna- és oltárigazgatók is rendelkeztek kisebb birtokokkal. 49 A püspökség maga — bár nem volt gazdag — a XV. század végén Vác és Nógrád várain kívül Vác városát, Verőce mezővárost, valamint legalább tizenkét Pest és Nógrád megyei falut birtokolt. 50 A két megyében a káptalannak legalább tíz faluban volt kisebb-nagyobb birtokrésze, amin felül még hat Tolna megyei helységben is földesúr volt. 51 A város szempontjából annyiban volt jelentős a két egyházi 53
