Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

ne hiányozzék a magyar nyelv" ..., s tiltakozott olyan kanonokok ellen, akik magyarul nem tudtak. Hasonló eset 1823. szeptember 8-án történt, amikor Szmrecsányi Dénes Nógrád megye tiszti főügyésze kötelességből ellentmondást jegyeztetett be a váci káptalan jegyzőkönyvébe az ország törvényeinek ellentmondó új királyi adózási és újoncozási paranccsal szemben, s ennek országos híre lett. Az utólagos vizsgálat 1827-ig tartott 12 A budai kamarai adminisztrációról: OL, E—24, 6—9; E—287, Nr. 3;— Az egyházmegye és az uradalom szervezéséről: OL, E—150, Nr. 62; — Fügedi, 1960, 86— 89; —Vanyó, 1923, 251—252; — A püspöki uradalom gazdasági számadásairól: OL, E—150, Fasc. 62, Nr. 15; — Nagy—Klekner, 1941, 48, 87 13 Az 1742. évi püspöki káptalani transactióról: OL, Fi—85, Nr. 10, ad. 92; — PmL V—402/a: egy 1844. február 1-én kelt uradalmi utasítás Püspökvác bíráját felszólítja, hogy a Lágyason épített új házakra nézve az osztályt tegye meg és a Káptalanvác illendőségét adja ki. Ezek helyett a belvárosban vagy az alsóvárosban átadandó házat jelöljön ki. 14 A káptalani dékánról: PmL XXX—11—c, Metalia (Határjárások): az 1734. évi sződi határper tanúvallomásai között említik: „...a kosdi úton felül kezdtek a váciak kölesnek szántani és a káptalan dékánja Barnaki uram kiverte a váciakat azon földekből..."; — A kiskáptalan alapításáról: Karcsú, 1886, VI. 78—79. 15 A váci uradalmi létesítményekről és a Vácra bejáró falusiak robotmunkájáról: PmL XXXIII. h. 1749. május 5—12. közötti robotbeosztás; Karcsú, 1880, I. 10; Wellmann, 1965, 171—172; Az úrbéres szerződések szövege: OL, С—59, Pest m. Püspökvác, Káptalanvác és Kisvác. 16 A püspöki uradalom cselédségéről: PmL IV—23/a; — PmL CC. I. 21; — Sápi, 1967, 38 és 52; — Az uradalom jövedelméről: VPK. VKML. A váci püspökség jövedelmeinek összeírása, 1785; — Vanyó, 1923, 251; — Az uradalom kamarai igazgatásáról: OL, E—150, Fasc. 17, Nr. 20 stb.; — Felhő—Vörös, 1961, 121, 421—422, 452, 469 és 471. 17 Wellmann, 1933, 54—56; — Wellmann, 1967, 99—106; — A kukorica termeléséről: PmL V—401/a, Nr. 164. egyik 1764. évi feljegyzése tesz említést. Püspökvác majorságának aratásáról: PmL V—401/a, Nr. 67: 1817. szeptember 12-én kelt feljegyzés intézkedik... Krébert Mihály és Stefanovics Mihály választottak jelentik, hogy a város földjein termett rozsot, búzát fölmérvén és a zsúpkévéket fölolvasván 1982 kila rozs, búza és 935 kéve és 51 öl széna és 61 öl őszi és 3 öl tavaszf szalma általuk a kamarási hivatalnak által adatott...". 18 PmL XXXIII. h.; Repartitio Possessionis Kis Vacz facta pro Anno 1765; Horváth, 1901, 68—99; Nagy, 1818, 31; — OL, N—26, Pest m.; Karcsú, 1880, II. 18. 19 Petrőczi, 1965, 115—116; Spira, 1965, 209—210; — PmL CP. I. 4; PmL Acta Urbarialia Antiqua, Fasc. sup. 9. — A lakosok családonkénti gabonaszükségletéről: Molnár, 1966, 46, részletesen beszámol. A 2. táblázat becsült éves családi szükségletének 13 q mennyiségét Molnár munkája alapján egy átlagos féltelkes jobbágycsaládra alkalmaztuk. 20 PmL CP. II. 10. és 16. és 20; — OL, N—26, Nr. 199; — OL, N—78, Nr. 8; — OL, N—79; Nr. 8. Karcsú, 1880, I. 73; Tragor, 1923, 75; a váci szőlőfajtákat sorolja fel, a filoxéra előtt ezek voltak sárfehér, rákszőlő, frankus, veres dinka, rózsaszőlő, góhér, Margit vagy mézes fehér, s a fekete kadarka. 21 Karcsú, 1880. II. 11. és 58—60; Nagy, 1818. 28; — Horváth, 1901. 68—99; — PmL IV—78. Nr. 32; — OSZK, Pesthy Frigyes helynévgyűjtése említi a váci határbeli szőlők neveit: Bácska, Cindróka, Csipkés, Kútvölgy, Körtélyes, Nyulas, Pincevölgy, Szentmihály hegy, Újhegy, Grónár, Sejcze, Diósvölgy, Fenyves, Gombás, Kecskés, Látóhegy, Papvölgy, Patakfő, Török hegy, Zsobrák, Hermány, Középmái, Spínyér és Vasas. A becsült éves családi szükségletről: Molnár, 1966, 46. 22 PmL CP. II. 22. és 26; — A váci állatállomány számarányáról: Koroknai (1971, 144) bemutatja, hogy 1720 körül a háztartásokkénti 1—3 állat birtoklásának megoszlása pl. Békés megyében 36%, Somogy megyében 40%, és a dunai határőrvidéken 46% arányú, tehát az országos átlag 30% körüli arányban mutatható ki, ami a vácival azonos volt; — PmL IV—31. Fasc. 9, Nr. 5: az 1734. évi Madách Vác elleni pere, PmL IV—31, Fasc. 13, Nr. 5: az 1763. évi Rudnyánszky Vác elleni perekben egyaránt a sződi és dukai határmegállapítása során kihallgatott tanúk azt vallották, hogy „ ... mint a török időben, mint török idő után a váci marha alá járt (Sződ, Gőd), hogy addig legyen a váci határ, aminthogy addig járt a váci marha...". Ebből is következik, hogy a váci határ csökkentését a sződi legelâbérletek Madách, Rudnyánszky és Grassalkovich földesurak általi 241