Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

katonának adatja a tanács, ha még egyszer ilyen előfordul a vétkessel.

584 Politikai büntetőper lényegében csak egy volt, amelyet (Kép Jánosék megbotoztatása) a szabad királyi városért folytatott harcról szóló pontban ismertettünk. A statútumok értelmében a „magángyűléseket", ill. „zuggyűléseket" a tanácsnak is büntetnie kellett volna, de az antifeudális (== földesúrellenes), ill. a kiváltságokért folytatott helyi mozgalmak többnyire a belső vagy a külső tanácstól indulhattak ki. A „koleralázadásban" részt vettek felett is a Vácra kiszállt megyei sedria hozott 1831-ben ítéletet.

585 A büntetőjog ismertetése után említést érdemel még két kérdés: a nyomozás és a börtönök. Már az 1764. évi statútum előírja, hogy a „törvényszegőkre nézve serény nyomozást is kell tenni".

586 A XVIII. század elején csak az albírák, tanácstagok és a fertálymesterek feladata volt a közrend ellenőrzése, és a közrend megsértőinek feljelentése, ill. üldözése. Amikor a közrendészet szakosodik a XVIII. század derekán (1. fentebb), a kapitány és beosztottjai (hajdúk, bakterek stb.) a rendőri ügyekben nyomozást is végeztek: feljelentés, gyanú vagy megfigyelés alapján. Nem véletlen tehát, hogy a libatolvajt akkor is elfogták, amikor már csak a liba szárnyát találták meg nála. A titkos együtthálökat is csak úgy érhették tetten a bakterek (1. fentebb), hogy feljelentés, ill. megfigyelés alapján arra utasítást kaptak a kapitánytól. Nem egyértelmű tehát a nyomozás, de az egyre inkább rendőri {közrendészeti) tevékenységgé válik Vácon is. A „börtönök" kezdetleges, arra átalakított helyiségekből álltak, de nem is voltak állandóan kihasználva. Az uradalom állandó börtönében a Vácon kívülieket is fogva tartották. Káptalanvácnak elég volt a tanácsházán egy kisebb zug áristomnak, hiszen ritkán zártak el valakit. Püspökvácon 1757-től két áristom volt. A tanácsház alsó kis szobája „Purger-árestom", azaz javítóáristom lett, és valószínűleg az elfogott csavargókat őrizték a régi helyiségben.

587 Majd 1784-ben — az új épület elkészültéig — a kihallgatóterem melletti szobában helyezik el a parasztokat, mivel: „azon árestom, melyben az bötsülletes gazdák egynémelly hibáji véget bé záratni szoktanak módnélkül büdös".

588 c) Magánjog Magánjogi (ma: polgári jogi) követelések a büntetőjogi pereken belül is lehettek. Pl. kisebb kártérítésekkel a kihágási, ill. mezőrenderi. ügyeknél is találkozunk. Nagyszámú kártérítési követelés volt Vácon is, amelyek mezőgazdasági, ill. falusias jellegűek. (Lehettek az iparosok és a megrendelők közit is hasonló követelések, de ezek inkább a céh feladatai voltak.) Említésre méltó egy ritka költségmegtérítési per. Katonaverbuváláskor egy fiatalember a kocsmaasztalnál „kezet adott" és együtt evett-ivott az újoncokkal. Mikor felállt, kiderült, hogy sántasága miatt alkalmatlan katonának. Az áldomást fizető káplár a tanács bírósága előtt követelte a jogtalanul élvezett vendéglátást. A tanács ítélete szerint a sánta fiatalembernek és a vele mulatozó társainak 4 forintot meg is kellett téríteni.

589 A felvett foglaló a szerződés (egyezség) megkötését jelentette. Egy szügyi mészáros Vácon perelt két kallói lakost, mert másnak adták el azt a mézet, amit lefoglalózott.

590 A szolgalegénynek is szolgálatba kellett állania az új évre, ha szilveszter táján felvette a foglalót a gazdától. A cselédszerződések szabályait a megye írta elő, sőt limitálta mind a különféle beosztású cselédek bérét vagy az aratórészeket is.

591 237