Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

vagy a földesúri hatóságon (püspök, uradalmi kormányzóság, úriszék, uradalmi jogtanácsos vagy tisztiszék) keresztül, vagy pedig közvetlenül közölte Vác mezővárosával is. Természetesen a megye hozott megyei statútumokat is — a fentebbi jOigforrásoik értelmében —, amelyek a megye egész területére érvényesek voltak. Püspökvác és Káptalanvác uradalmai csakis a felsőbb rendelkezések szellemében hozhatták meg földesúri statútumaikat, úriszéki határozataikat, utasításaikat vagy egyéb rendelkezéseiket.

319 (Alapelv volt, hogy a felsőbb jogforrásoktól nem térhettek el, és vitás esetekben bíróság döntött.) A statútumok («== helyi szabályrendeletek) azokat az előírásokat tartalmazzák, amelyek — Vác vonatkozásában is — a helyi gazdasági, társadalmi, közrendészeti, igazgatási és bíráskodási szabályokat közlik. Amíg az önkormányzatú megyék és kiváltságos városok maguk hozzák statútumaikat, addig a mezővárosoknál azokat a földesúri uradalom illetékes vezetői készítik. Vác esetében általában a püspökök nevében adták ki a helyi szabályrendeleteket. Egy esetben fordult elő, hogy a püspök jóváhagyta a tanács által készített szabályrendeletet, 1787-hen pedig a pesti kamarai igazgatóság készítette el a 15 pontból álló tanácsi ügyrendet a szószóló részére. Hangsúlyoznunk kell, hogy az úriszék által készített és a püspök nevében kiadott váci szabályrendeleteknél lényegében a XVII—

XVIII. századi városi rendtartásokat vették mintául. Azaz a korabeli hasonló problémákat hasonló rendelkezésekkel igyekeztek megoldani. 1715-ben Kollonich Zsigmond püspök aláírásával adtak ki egy részletes szabályrendeletet.

380 Ebben a bírák (főbíró, borbírák) feladatairól és jövedelmeiről, a mesterek előfogati terheiről, a kiküldetési napidíj maximumáról, a zuggyűlések tiltásáról, a széksórtésről (= bíró és tanács megsértése), a tanácsban történő bíráskodásról, és a távolmaradók büntetéséről, a bíráskodás alapelveiről és a büntetéspénzről, az uradalom iratkiadási és végrendeleti jóváhagyásáról, a gyámügyről, a tanács és az úriszék bíráskodási hatásköréről, a büntetésnemekről, a mezőrendőri, tűzvédelmi és közrendi teendőkről, ül. szervezetről, a cselédek szolgálatból elcsábításának tiltásáról, az utcák és közintézmények rendben tartásáról, valamint a tanács számadási kötelezettségéről van szó. 17294>en úriszéki utasításban intették a bírót és az esküdteket az egymás közti versengés elkerülésére: 20 Ft büntetés mellett. 1741-ben a szombat délutánt munkaszünetté nyilvánította a püspök. 17434эап az úriszék írta elő a tanács büntető jogkörét, majd szabályozták az ingatlanok (szőlők, házak) adásvételét és az elővásárlási jogot.

381 Ezek is szabályrendeletek voltak: az adódó problémák miatt kiegészítették a rendszerbe foglalt statútumot. 1743-ban a két tanács tagjaiból választott bizottság készítette el (egyedülálló" esetként !) egy 25 §-ból álló statútumot, amelyet a püspök jóváhagyott. Ez főleg a tanács ügyrendjét szabályozza, és összhangban van a korábbi ügymenettel. Egyedül a 13. §-ban előírt számadásnál próbáltak aránylagos önállóságot bevezetni, de ez csak időleges volt.

382 1 föl-ben az addig nagyvonalúan engedékeny gr. Althann püspök teljhatalmú uradalmi kormányzóvá tette Carelli prépostot. Carelli 14 §-ból álló szabályrendelete szigorúbb — az uradalom elsődleges érdekeit szolgáló — előírásokat tartalmaz. Nemcsak a számadást szigorítja meg (1. §), de a tanács ügyrendjére és az általános közrendre is tömör és ridegebb szabályokat közöl.

383 1764-ben Migazzi püspök egy 24 §-hól álló, igen részletes szabályrendeletet adott ki. Bevezető hangneme is a nagy uralkodók ünnepélyesebb törvényeire emlékeztet.

384 Körültekintő részletessége felülmúlja a korabéli városi statútumo-