Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)
két. Emellett azonban csak a változott körülmények miatt van újítás (piacrendtartás, malomfelügyelet, élelmiszer-ellenőrzés stb.) a régi szabályokhoz képest. Az uradalom és a mezőváros jogait és kötelességeit előírva: precízebb számadást és ügyrendet tartalmaz. Záradékában előírják, hogy a tanács minden évben felolvassa a községnek, az uradalomnak pedig ellenőriznie kell annak betartását. 385 1768-ban a tanács (a körülmények változása miatt) egy kilenc .pontból álló módosítási ill. kiegészítési javaslatot nyújtott be az uradalomnak, miután a tisztújító közgyűlésen feolvasták a 24 íj-t. 386 1769-ben Migazzi úgy rendelkezett, hogy a bíró és a jegyző negyedévenként adjon jelentést a statútum betartott és (milyen indokkal) be nem tartott §-airól. Különösen felhívta figyelmüket az utcai vízlefolyók rendben tartására és az eperfaültetésre. 387 1779-ben (még Kép Jánosék megbüntetése előtt) egy 20 pontból álló utasítást adott át (kiegészítő szabályrendeletként) az uradalmi teljhatalmú kormányzó a tanácsnak a részleges tisztújítás után. 388 A szabályrendelet kiegészítésének számít az az úriszéki előírás is, hogy 6%-nál nagyobb kamatot nem szabad adni. Az uradalmi kormányzó 1779-ben egy 13 pontból álló ügyrendi utasítást is kiadott a tisztviselők pénzkezeléséről és a számadásról. 389 Kép Jánosék megbüntetése után Migazzi magához hívatta a tanácsot és tisztje jelenlétében egy öt pontból álló utasítást adott át nekik: a statútumok betartásáról, a titoktartásról, a közbéke visszaállításáról, de ismét megtiltotta a telkek eladását és az uradalmon kívül termett borok behozatalát. 390 Későbben is kapott a tanács az uradalomtól kiegészítő utasításokat, így az 1780. évi tisztújításkor egy 5 pontból álló írásbelit, vagy 1785-ben az irattár rendezéséről szóbelit. 391 Az ellenőrzések során esetenként szorgalmazta az uradalom, hogy vonja felelősségre a tanács a (mulasztókat vagy indítson vizsgálatot. 392 Sok eredményt értek el a tanács rendtartásaiban és Vác igazgatásának fejlesztésében, de a gazdasági visszaélések miatt az állandóan szorgalmazott számadás sohasem került egyenlegbe. A kamarai uradalom prefektusa is adott ki utasításokat. 1785-ben 6 pontban rendelkezett a faizás megszigorításáról. 393 1787-lben a pesti kamarai igazgatóság a szószóló részére adott ki egy 15 pontból álló ügyrendi utasítást, de fizetését is ők adták. Ugyanakkor a városi orvos is kapott egy 9 §-ból álló utasítást. 394 Emellett persze voltak olyan utasítások is, amelyekben a püspöki és a káptalani uradalom együttesen rendelkezett, és azokat a két mezőváros vegyes ülésen olvasták fel. így pl. 1791-ben egy 7 pontos utasítás a borbehozatalról, több pontos utasítás a szőlők úrbéri vonatkozásairól és a dóm melletti egészségtelen mocsár kiszárításáról. 395 Az f7ö4-ben hozott Migazzi^féle statútum továbbra is a helyi igazgatás alapvető szabálya maradt, de 1792-ben másodszor is (vö.: 1768-nál) korszerűsítési módosításokat hajtottak végre azon. 396 A reformkorban is ad az uradalom, ill. az úriszék kisebb utasításokat, amelyek kiegészítik a statútumot mint helyi rendszabályt. 397 Sokkal gyakrabban kap azonban Vác mezővárosa a megyétől megyei, helytartótanácsi és kancelláriai rendeleteket, amelyek viszont a statútumnál magasabb rendű jogforrások, és így azok módosíthatják vagy kiegészíthetik a helyi szabályrendeletet. 398 215
