Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)
évi látogatására Isidore Canevále francia építész tervei alapján Chmelik Mátyás kőfaragó és Bechert József szobrász munkáival díszítették. A szabadon álló, egynyílású késő barokk diadalív országosan is egyedülálló műemlék. Két hatalmas pillérén fent az egynyílású ív magasságában lezáró övpárkányon négy sas csőrében füzérdíszt tart. A fölötte levő részen három mezőre tagolt pilléreken a déli oldalon középen „Aetarnae Domui" (az örökkévaló Háznak) felirat olvasható, amit a Habsburg-család uralmára értettek. Jobbra Ferdinánd és Miksa, balra József és Lipót a királynő fiainak kerek domborműbe foglalt kettős mellképét találjuk. Az északi felső három pillérmezőben középen a diadalív történetét elmondó feliratot, jobbra Mária Terézia királynőt, balra pedig férjét (Lotharingiai Ferencet) ábrázoló kerek domborműveket láthatjuk. Vác legnagyobb méretű középületét, a konviktust a tabáni temető telkén 1767-ben kezdték el építeni, s több ütemben 1839 után Kasselik Ferenc pesti építész tervét Zitterbart építész módosításokkal valósította meg. A késő barokk és copf stílus jegyeket mutató épület újabb átépítését 18444>en már leállították. A negyedik jellegzetes váci világi barokk épület az ún. Vörös ház, amit uradalmi gazdálkodási célra az 1731. évi tűzvész után Nápolyból jött olasz kőművesek építettek. A nápolyiak által kedvelt vörös színű falfestésről nyerte nevét is. A mai Lenin krt. és Szilassy utca sarkán, az akkori Vásár téren épült fel. Egyemeletes és barokk stílusú épület, ablakai és kapuja viselik a barakk stílusú építészeti jegyeket. A mai Március 15. tér 6. számú telkén középkori alapokon (többszöri átépítés után) áll a Süketnéma Intézet épülete. Eredetileg az 1688-ban elkészült régi püspöki palota volt. Nagy „L" alakú földszintes épületet az 1731. évi tűzvész után Schaden János váci építőmester és Windischbauer Gáspár kőfaragó építette át. Az építkezés jelentősebb részét 1731—1741 közé tehetjük. Az 1741ben elkészült „U" alakú egyemeletes díszes palota jellegzetes kerítésével és udvari kiképzésével a barokk építészet egyik legnagyszerűbb váci alkotása. Az épület kőfaragásainak formái a gödöllői és ráckevei kastélyok hasonló kivitelű munkáival való kapcsolatra utalnak. A mai Március 15. tér 20. számú telkén középkori alapokon 1770 körül készült el a „Korona" vendéglő és szálló egyemeletes barokk épülete. Vác legnagyobb belvárosi szállodája mellett a mai Lőwy S. utcában volt a káptalanváci tanácsház stílusjegyek nélküli egyszerű földszintes épülete. 1861 körül lakóházzá alakították. A Vácra jellemző sajátos építészeti alkotások közt a Gombás-patak kőhídját és szobrait kétségtelenül megemlíthetjük. A kőhidat a két oldalsó párkányán látható szobrokkal barokk stílusban 1753—1757 között Oracsek Ignác váci építőmester készítette el. A rajta levő hat szobrot viszont több különböző évben többen alkották meg. Váci jellegzetességek voltak még a Diadalív melletti nagy kőhíd és a másik, a mai Bartók Béla utca Duna-parti végén épített kőhíd is, melyek nyílt csatornákat hidaltak át. Rajtuk több szobrot is elhelyeztek. 300 Ma Vácon 73 nyilvántartott műemlék épület van. Ezek közül 20 egyházi és 19 világi kőépületet ismerhetünk. A fennmaradó 43 műemlék közül valamennyi lakóház. A 29 egyházi és világi középületből 25 barokk, négy copf- és 1 rokokó stílusban épült. A 43 műemlék lakóházból művészettöorténetileg öt középkori maradványokat, 18 barokk, 6 copf- és 14 pedig klasszicizáló stílusjegyeket mutat. A lakóházakat áttekintve: a nagy városrendezési építkezések befejezésekor, 1784-ben kamarai összeírásba összesen 884 lakóházat vettek fel. Ezek közül 769 Püspökvácort, 115 Káptalanvácon épült, a számba vett lakóházak közül 742 katonai beszállásolásra alkalmas, 142 pedig alkalmatlan volt. A ma ismert 43 műemlék lakóház az 1784-ben összeírt összes lakóházaknak 5—6 0 /o-at, való-
