Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)
tot tagoló pilaszterek erre mutatnak. Az oromfal töréspontjain levő díszítő vázák szintén a rokokó stílus jelentkezését tükrözik. Eredeti terveit Kalcher Mátyás budai építész még 1699-ben készítette el. Később ezt többször átalakítottak, maguk a szerzetesek is dolgoztak falainak felhúzásánál. Csupán 1805 óta plébániatemplom. A másik, az alsóvárosi plébániatemplom 1745-ben épült fel, Szent Miklós- (népiesen Rossz-) templomnak hívták. A mai Ifjúság téren állt 1777-ig, akkor magtárnak használták, amíg 1885-ben lebontották. A mai Géza király tér 12. számú épületben a ferences templom barokk stílusú épülete 1721 —1766 között Lincz Orbán váci kőmíves irányításával készült el. A piarista (kegyesrendi templom) barokk stílusban 1725—1745 között épült, a volt Berkes-féle ház telkén. A mellette levő telken a mai Konstantin téren állt 1764-ig a lebontott püspökváci szállásház (Quartier Haus). Ennek helyébe a piarista rendház és kollégium épülete került. Az irgalmas rend a mai Március 15. tér 7—9. számú épületeibe, a volt régi nagypréposti palota és a régi papi szeminárium helyére 1780—1785 között építette fel rendházát, kórházát és gyógyszertárát. A rendházak mellé templomaik is elkészültek. A váci görögkeleti kereskedők 1793-ban elkészült barokk temploma a mai Katona L. utcában található, a reformátusok temploma 1784—1785 között a kisváci Takács Á. utcában épült fel. Ezt az épületet Hauszmann János váci építőmester építette, s tornyát később 1794-ben Marschall Jakab váci ácsmester fejezte be. A templomokon kívül a város külső határában ma is megtalálható négy kápolnát építettek; a Szent Mihályt, a Szent Rókust, a Kálváriát 1726—1741 között barokk stílusjegyekkel. A negyediket, a Hétkápolnát viszont copf stílusban — ami a barokk stílus későbbi változata volt — 1711—1841 között készítették el. Az egyházmegye székhaza, az új püspöki palota 17324эеп elkezdett építkezésével, a régi palota 1777-ben már más célra szolgált. Ekkor újabb emeletet építettek rá, s 1802-ben a Süketnéma Intézet költözött be. Az új püspöki palota a mai Vak Bottyán tér 1. számú telken több ütemben készült. Először Schaden János váci építőmester 1732—1749 között itt kétemeletes mélységű uradalmi pincét létesített. A mai palota a Meissl József tervei alapján három év alatt 1769— 1772 között épült fel. A szabadon álló „U" alakú épülettel, szerves egységben a barokk építészeti elvekkel, püspöki kert is elkészült. A papi szeminárium új épületét a mai Konstantin tér 1—2. szám alatt Würth Antal és Oswald Gáspár kanonokok házának felhasználásával 1777-ben kezdik el építeni. Az 17834)an befejezett építkezést Pilgram Antal és Dummer Emánuel építőmesterek tervei alapján végezték. Azóta többször átépítették. A mai Konstantin tér 10. számú copfstílusú lakóház a kispréposti palota volt. Épült 1782—1784 között, feltehetőleg váci építőmester munkája. A volt nagypréposti palota a mai Március 15. tér 4. szám alatti telken, jelenleg lakóház. Korábban már 1700 körül kanonoki ház volt. A XVIII. század második felében készült copf stílusú palota „U" alakú egyemeletes épület, a kapuja feletti erkély homlokzatán fekvő domborművű alakok és copfos díszítések az építészeti stílusjegyei. 299 A belvárosban 1688—»1786 között hat nagyobb középület és három kőhíd épült fel. Ezek közül a püspökváci tanácsházat a mai Márciu 15. tér 11. számú telken az 1731. évi tűzvész után kezdték el építem. A barokk stílusú épület kapu feletti oromzatán középen az Igazság (Justitia), s két oldalán pedig fekvő nőalakok a magyar címert és a Migazzi család címerét tartják kezükben, Ezt az épületet a váci világi építészet egyik legjelentősebb műemlékének tarthatjuk. A másik — Vác város jelképeként mai címerében is szereplő — a Diadalív (népiesen Kőkapu) 1764-ben fél év alatt készült el. Mária Terézia királynő 1764. 200
