Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

tott másik úton a kenderföldek felső szegleténél egy sorompó felállítása szükséges lesz. Itt egy kis épületet is emelnek majd az odaállított felvigyázónak (überrajter). A Kosdról a püspökváci major mellett vezető szekérúton, a major és a Kálvária között szintén egy sorompót állítottak fel. A majorban a felvigyázó lakása már korábban elkészült. A régi út a Kálváriától a Kőkért felé, teljesen kaszálás alá kerül. Hasonlóan a törökhegyi és bácskai szőlők alján levő utak is megszüntetésre kerülnek. A káptalanváci szántóföldeken keresztül az urasági major (juhhodály) felé vezető utak is felhányásra jutottak. A bácskai szőlősgazdák szükségére azonban egy szekérút megtartását határozták. A város felső részén vámház már régóta állt. Mellette az út kétfelé oszlott, az egyik Kisvácra, a másik pedig a Dézsmaházi utca felé tartott. Itt kettős egymás melletti sorompó felállítása történt meg. A spinyéri szőlők között a „Veres kereszt" felé vezető utat, a káptalanváci ürgehegyi szőlők felső végén szintén felárkolták, kaszálás céljára. A spinyéri úton jövő szekerek a szentmihályi szőlők alján a sorompó felé haladását döntötték el. Ez a váci vámhatár négy sorompóval biztosított utat jelölt ki, s a közöttük levő részeken a lakott területet árkokkal vette körül. A váciak is, az áthaladó utasok is csak a négy sorompón közlekedhettek, s ezek a püspökváci tanács kezelésében voltak.

87 Az itt ismertetett vámsorompókon belül a lakott terület az 1831. és 1845. évi utcarendszabály szerint négy fertályra volt osztva. Az utcák és házszámok szerinti beosztásban a felső fertály, a kisváci rész egészen a felső vámsorompóig, az első fertály a Nagy utca, a mai Köztársaság u. két oldala az új püspöki palotáig, s a Dunáig, a második fertály pedig a Nagy utca, a mai Köztársaság u. és Mártírok u. és a kosdi úti vámsorompóig terjedt. Végül az alsó fertály a Gombás-patak hídja, és az új püspöki palota közötti részeket érintette.

88 6. MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET A XVIII. században az egyházak tekintetében elsősorban a római katolikus egyházzal kell foglalkoznunk. A még mindig mezővárosi sorban levő Vác gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését alapvetően meghatározta a püspöki székhely jellege, iskolaváros volta. A város földesura a püspök, aki javadalmainak egy részét a káptalannal megosztotta. A római katolikus iskolák közül kiemelkedik a gimnázium, a Theresiánum, a püspöki szeminárium és a líceum. Közismertek a plébániaiskolák is. A református vallás a török hódoltság alatt gyökerezett meg Vácon, sőt kerületi központtá fejlődött. A XVIII. sz. utolsó évtizedeiben a Kisvácra telepített református lakosság templomot és iskolát épít. A többi vallások közül az evangélikus, a görögkeleti és az izraelita egyházak szerepe jelentősebb. A görögkeleti főleg a rác kereskedők révén a XVIII. században gyökerezett meg egy időre, az izraelita pedig főleg a XIX. század közepén a hazai kereskedőréteg képviseletében növekedett meg. Az iskolákat elsősorban a római katolikus egyház hozta létre, az 1800-as évek végétől az izraelitáké is jelentős. 182