Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

falu templomának romjai itt még 1773-ban láthatók voltak. Közvetlenül mellette a káptalani téglaégető ház állt néhány más épülettel együtt. A Naszály hegy északi oldalán Vác területéhez a Katalina, Gyada és Monyok nevű szintén 1600 körül elpusztult faluhelyek tartoztak. A váci külső területről 1777-ben és 1813-ban készített térképek a középső határt a Gombási és Rádi utak között Gombás, Gronár, Patakfő, Zsobrák, Középmái, Bácska és Törökhegy nevű helyeken áthaladva mutatják. A középső határ és a külső kertek között két kápolna a Szent Rókus és a Kálvária helyezkedett el. Ezenkívül 1773-ban a Gombás nevű szőlőhegyen még egy templomrom volt, amit a XI. századi Szent Péter-templommal hoznak összefüggésbe. Vác alapítása körüli mondákban is szerepel. A külső kertek egy részének felparcellázásával az 1770-es évektől a mai Lenin u.—Szilassy u. és a vasútvonal által határolt területen az említett Luxemburg nevű negyed alakult ki. A kosdi út mellett a Kálvária alatt terült el a püspökváci major. Ennek területén voltak a gazdasági épületei és felszerelései. A mai Vörös Hadsereg út mellett a váci Lazaréthum nevű külső barakk-kórház (1741 után) létesült. Ettől kifelé Cselőte falu előtt még váci területen az uradalmi juhhodály állott.

85 A város déli határa Vácdukától a Forrásföldek, a szóri puszták, a Somos,, a Homok, a Derecska és a Csörög nevű helyeken haladt át. Ezt a határvonalat 1734-ben állapították meg, korábban már a török korban több mint száz évig a váciak Sződ területének nagy részét egészen Gödig saját legelőként használták. Az 1734. évi határvonal szerint a Vácdukáról jövő út a penci és váchartyáni út között a „Török sánc" nevű objektumot a csörögi pataknál metszi át. Az 1777. évi térképen bejelölt Török sánc feltehetőleg a korábbi török vízmű lehetett. A pesti út mellett a Derecske nevű hely közelében a Hétkápolna nevű területen egy malomkő alól gyógyforrás tört fel. Ennek vizét messze környék szembetegség ellen használta. Az 1740-es években az említett csörögi Török sánc nevű töltésnél, a csörögi templomnál és a Gombás-patak hídjánál három kőkutat építettek. Ezenkívül a mai Erdős Bernát út mellett az ún. „Istenmalma forrása", tulajdonképpen a törökök által épített Vácdukáról vezetett csatornából eredt. Közelében a Gombás-patak hídjánál a mai Földvári téren állt a híres Zöldfa vendéglő és szálló. Szemben a tér másik oldalán a püspökváci polgárok Lövőháza, a Lövészegyesület kezelésében működött. A mai Lenin út és Erdős Ber/iát út között pedig az uradalmi Kőkért állott. A mai Lenin út másik oldalán az akkori lágyasi legelő vizenyős, pocsolyákkal és vízfolyásokkal szabdalt területével találkozhattunk. A mai Mártírok útja és a Duna között, egészen a régi vár területéig az 1770-es évektől a Burgundia nevű negyed épült ki.

86 A külső terület nevezetes helyei mellett az 1813. évi térkép a szántók, szőlők, rétek és legelők stb. uradalmi kiosztását is feltünteti. Ebben az időben 1818. november 7-én a püspökváci tanács új vámsorompók felállítását és a külső határba vezető utak elzárását határozta el. Ez a vámhatár a mezőváros belső lakott részét a külső területétől választotta el. így az akkori lakott terület kiterjedését mutatja be. A vámhatár a következő helyeken vonult át. Az alsóvároson a nagy kőhídon túl, ahol a szekereknek a vízen való átjárását árkokkal zárattak el. A hídnak a város felől való két részét egészen a vámházig korlátokkal zárták le. A vámházhoz a hídról a Zöldfa vendéglőig egyenes vonalban állították fel a vámsorompót. A szóri útra fordulva a püspökváci bizottság úgy döntött, hogy a Kőkért mellett a Kukorica várostól vezető két út közül a Dukára vezető szekérutat a Török sáncnál elárkolják. A jövőben a Dukára vezető utat a Török sáncnál betemetve kaszálásra használják. A régi szóri útra szorí181