Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)
kott, de két évtizedes adó- és vámszedői tevékenysége nyomán Budán templomot, dzsámit építtetett. Oszmán Cselebi nem egyedül, hanem társakkal vállalta a hároméves pénzügyi ciklusokban a váci mukáta ügykezelését. Két, egymást követő ilyen hároméves pénzügyi elszámolásról Mevlana Muhyieddin budai kádi és pénzügyi ellenőr (müfettis) feljegyzései számolnak be. 1578. április 19-től három évre Oszmán Cselebi aga zaim-birtokos (tehát szpáhi főtiszt) és Musztafa szpáhi tímárbirtokos társakként 18 500 000 akcse bevételezésével vállalták a váci mukáta ügykezelését, de azt a magas összeget ismét más mukáták részjövedelmeinek átcsatolásával ígérték meg. E három év alatt a váci mukáta jövedelmei "a következő jövedelemágakból folytak be: 1. Vác, Szonda és Visegrád várak áru- és kocsivámjai, piaci mérték- és helypénzei, bírósági illetékei, vágóhídi illetékei, a váci haltized, az eltűntek és szökevények illetékei. — 2. Vác, Dunabogdán, Verőce, Győrök, Dunaföldvár és Kernend terménytizedei — a fejadót kivéve —, valamint; a hatvani és füleki szandzsákok vásári és mábejnjövedelmei. — 3. A ráckevei, paksi, tolnai, bátai és dunaföldvári kikötők szarvasmarha- és lóátkelési vámjai. — 4. A székesfehérvári, koppányi, simontornyai és dunaszekcsői száraz- és kikötővámok. — 5. Ság, Hidvég, Buják, Patak, Daróc, Túr, Túra, Balassagyarmat, Pöstyén áru- és kocsivámjai (egyéb földesúri jövedelmeiket nem érintve). — 6. Nógrád, Széçsény, Hatvan, Fülek, Visegrád, Buják, Salgó, Hollókő, Drégely várak hagyatéki (beyt-ül mai) jövedelmei. — 7. Naszál, Sződ, Szokolya, Szölát és Szob helységek összes adó-, illeték- és terméktized-jövedelmei. A következő, 1581/84. évi hároméves pénzügyi elszámolási ciklusban Oszmán Cselebi aga, Hodzsa Szulejmán váci lakossal társvállalásban kezelte a váci mukáta (bevételeit. Ekkor már a Kelet-Dunántúl török uralom alatt levő összes jelentős vámhelyére kiterjedt a váci mukáta ügykezelése, s mindig a legtöbb jövedelmet jelentő szarvasmarha átkelési vámok jövedelemágát vette át. Ezzel a kiterjedésével lényegében teljesen megszerezte az Alföldről nyugatra irányuló szarvasmarha-kihajtás feletti ellenőrzést. 51 A váci mukátahivatál a XVII. században megőrizte kiemelkedő jelentőségét a hódolt Alföldről nyugati irányba irányuló kereskedelem igazgatásában: az egész budai tartomány legnagyobb bevételű pénzügyi hivatala lett ismét. A budai tartományi kincstár 1629. évi pénztári naplója feljegyzései szerint Hadzsi Ahmed váci pénzügyi felügyelő názir elszámolásában ekkor — Horváth Lázár és Keresztes Pál erdélyi követek, valamint Tar Gáspár, a nádor titkára (kjatibja), ellátására és fuvarköltségük fedezésére — a váci muqataa hivatal bevételéből 115 301 akcsét költöttek. Ez a közel 1500 aranyforint kiadás (a lecsökkent kereskedelmi forgalom ellenére) a váci bevételek jelentőségét tükrözi. Vác török határvár és 66 falu piacközpont szerepét, a váci pénzügyi muqataa-hivatala nemzetközi jelentősége révén múlta felül: ez a török uralom korában Vác egyetlen kiemelt jelentőségét adta. 52 AZ ELŐFORDULÓ PÉNZEK, MÉRTÉKEK ÉS IDEGEN KIFEJEZÉSEK Amil: ügykezelő, a török muqataa hivatalok tisztviselője Akcse: török;, ezüst pénzérme, értéke 1555-ben Budán két magyar, dénár Akó: országrészenként eltérő űrmérték. A budai akó 54,3 liter, az egri akó 51 liter stb. (A XVI— XVII. században a pozsonyi bormérő icce 0,679125 liter, a budai icce 0,8484 lijtier, a nagy budai icce 1,6968 liter és a nagy magyar icce 1,2726 liter volt. Egy pint két iccét tett ki.) Részletesebben ezekről: Lederer, 1923—1924. 115
