Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

tehát összesen 13 házban laktak. A török martalóc katonai alakulat jelenléte Vácon hosszú időre a szerb nemzetiség betelepedését is jelentette. A váci törökség Vácot a saját hazájának tekintette, a török életmód minden feltételét itt is megteremtette, amennyire ezt a város — közvetlen határhelyzetben való — fekvése lehetővé tette. A váci törökök a budai törököktől mindig katonai, gazdasági és kulturális függőségben voltak. Vácon a két népcsoport keveredéséről az említett 1570. évi házösszeírás szintén több példát említ meg. A magyar és török vegyes házasságokban előfordul, hogy a magyar háztulajdonos mohamedán nevű ember apja vagy a mohamedán török anyja még magyar nevet visel. Pl. az egyik Musztafa anyja Katalin, egy Perváne nevű török apja pedig Csiszár János volt. Tehát az eltörökösödésre is van példa. Azonban ez az eltörökösödés rendkívül sajátságos volt, mivel a váci torökséget egész ittlakásuk alatt végigkísérte a magyar nyelvűség. A valószínűleg gyakori vegyes házasságokban született gyerekek mohamedán vallásúak és török művelődésűek lettek, de magyarul jól beszéltek. Erről a Vácon bosnyák apától és magyar anyától született Mehmed nógrádi szandzsákbég, népszerű nevén Csonkabég (1. 14. fejezetben) részletesen beszámolt. Az 1559. évi török összeírásban a cigányok (koptok) testülete is szerepelt, közülük a fejadót fizető nem mohamedánok száma 7 fő volt. Ez a hét család délszláv és mohamedán nevek keverékét használta, mint Jovan Majko, Pervane Abdulah sitb. A mohamedán törökök és az ortodox keresztény szerbek megjelenésén kívül még Vácon, Szimcha Gerson ha-Kohen belgrádi rabbi 1657. évi feljegyzéséből a zsidók átmeneti megtelepedésére is következtethetünk.

40 5.3. A VÁCI VÁR FEKVÉSE ÉS ÉPÜLETEI Vác települési szerkezete a török uralom alatt nem változott. A középkorban kiépült hármas tagoltságát — a vár, a magyar és a német város — változatlanul megőrizte. A váci vár feltárását az 19624>en elkezdett régészeti ásatások indították el. A mai Géza király tér 6. sz. alatt lebontott ház udvarán É— ÉNy-i irányban vastag várfal kváderkövekből kiépült külső szélét több méter hosszúságban kibontották. Ez a várfal — ÉNy-i irányba néző tompaszögű törése alapján — egy középkori építésű kaputorony (barbakán) bástya részletének bizonyult. A váci barbakán a vár főkapuját védte. 3—4 méter mélységből a barbakán török kori rétege került elő. A váci vár területéről szórványleletek a múlt század vége óta kerültek elő. A fenti régészeti ásatások a helyi hagyományt igazolták. A ferencesek az 1700-as évek elején a bástyafalakat szétszedték és ezekből a kövekből építették fel a Géza király tér déli végén álló templomukat és kolostorukat. A váci vár területén, mely a mai Géza király téren s a teret körülvevő épületek területén négyszög alakban épült, a XVI. században a Boldogasszonyszékesegyház, a püspöki palota és a káptalan székhelye (feltehető gazdasági épületeivel) helyezkedett el. Az 1570 körüli török házösszeírás a vár területén 36 házingatlant sorol fel. Ezek közül az egyik kincstári raktár a leírásában: „kamrák és házak az ismert helyen" magyarázat olvasható. Ebben a magyarázatban a kéttornyú székesegyház épületének két oldalsó hajóját sejthetjük, mivel a Dunára néző főkapuból nyíló középső hajót a törökök oldalt lefalazták s a Szultán Szulejmán-dzsámit így építették ki. Az egykori székesegyház két oldalsó hajója és oldalkápolnái a fent említett kincstári raktár célját szolgálták. 105