Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

A házösszeírás szerint a székesegyház fala szorosain körbe volt építve, az északi oldalához valószínűleg hozzáépült az egykori püspöki palota. 1570 körül a váci vár török parancsnoka (Jakub aga) házának leírásában ezt olvassuk: „emeletes kőház, az emeleten egy nyitott tetejű, a földszinten egy boltozatos szoba, pince, továbbá egy, a várfalhoz támaszkodó sövényből épült szoba". Ha a szomszédait is megkeressük, egy nagyobb, de pusztuló épület képe bontakozik ki. Ez az épület az egykori székesegyház és a várfal között, a vár É—ÉNy-i részén terült el, feltehetőleg az egykori püspöki palotához tartozott. A 15 éves háború alatt a magyar helyőrség 1596 nyarán a váci várat négy új kőbástyával erősítette meg. A vár építéséről először Brodarics István püspök idejéből (1537—39-ből) értesülünk. Azután 1562-ben a török építéséről tudunk: „Vác vára tornyai és kapuja javítására 4604 akcse" kiadás elszámolásával. A vár további építéséről 1609^től ismét értesülhetünk. A magyar kamara a váci vár építésére az 1610—1611. években 500 Ft-ot költött, ennek során a vár kapuit és más faszereivényeit vaspánttal látták el. A török másodszori megszállása idején, a korábban erősen megrongálódott várat, teljesen átépítette. A székesegyházat, és valószínűleg a püspöki palota romjait is, lebontották és köveikből erődítéseket emeltek. Az 1626. évi török átépítés után erős tömésfalával, a város felé néző barbakános kőből épült kapubástyájával és négy sarokbástyájával a vár jelentős török erődítménnyé vált. A középkori falmaradványok alapján, az egykori metszeteken jól kivehetően ábrázolt török temető helyét is meghatározhatjuk. A Duna partján a vártól délre, közvetlenül a szomszédos dombon, a mai Burgundia út mellett lehetett, mert innen két méter mélyből — a csontvázakon kívül — XVI—

XVII. századi zöld mázas korsó és más török mázas kerámiatöredékek kerültek elő. A magyar várostól a várat vizesárok választotta el. Evlia Cselebi török utazó 16634>an járt Vácott és leírta Vác várát és földjét: „... a Duna folyó partján négyszög alakú, egészen sövény palánkfal kerítésű, négy részletből álló erős vár. Kettős palánkfalán kocsik is járhatnak .. ."

41 5.4. A KÖZÉPKORI MAGYAR VÁROS HELYZETE A vártól északra, a korábbi magyar és német város, egyutcás település képét mutatta. Az 1570 körüli török házösszeírás Vác 374 összeírt ingatlanát 11 városnegyedbe (mahalle) sorolta. A török városszemlélet nem a tereket és az utcákat, hanem az ezek által körülzárt városnegyedeket vette figyelembe. A várról már szóltunk. A következő 10 mahalle közül, négy a volt magyar várost alkotta. A város központi útvonala a Nagy utca mahalle (a mai Mártírok útja), a Martalóc mahalle (a mai Tímár utca), a Zsidó utca mähalle (a mai Galamb utca), valamint a Kászim bej mecset mahalle (a mai Múzeum utca). E négy török mahalle területén 1570 körül Fekete Lajos adatai alapján a következő házingatlanokat és házbirtokosokat találhatjuk: 19. táblázat: A váci „magyar város" 1570 körüli megoszlása Magyar város összes ház kőház török magyar szerb Nagy utca mahalle 99 41 17 82 — Kaszim bej mecset mahalle 54 4 35 18 — Martalóc mähalle 14 1 4 — 10 Zsidó utca mahalle 6 3 3 3 —