Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

A legelőterületre vonatkozó adat szerint Vácon már 1546-ban 2000 szekér szénát kaszáltak le. Ha egy magyar holdról egy szekér szénatermést veszünk átlagosan, akkor a váci legelő területe mintegy 2000 magyar hold volt. Ha az összes gabonatermés vetésterületét megnézzük, akkor mintegy 2000— 2000 magyar hold szántó és legelőterület mutatkozik, ebből a megművelt területből kiszámíthatjuk egy egésztelkes gazdaságra eső hányadot. 5. táblázat. A váci termés, vetésterület és a telkes gazdaságok területe a XVI. században összes termés összes vetésterület egy gazdaság 1580 1590 7254 mázsa 8450 mázsa 7130 mázsa 7750 mázsa 2901 magyar hold 3380 magyar hold 2852 magyar hold 3100 magyar hold 19 magyar hold 13 magyar hald 10 magyar hold 15,5 magyar hold Ha a magyar hold mértékegységben megadott összes vetésterületet megkétszerezzük, akkor megkapjuk a váci határ, a külsőség egész szántóterületét. A gabonatermés a török uralom első felében a XVI. században nem esett vissza, sőt még átmenetileg emelkedéssel is számolhatunk. Az egy egészteleknek számított kapu adóegység fogalma alá eső földterület nagyon változó, de ez valószínűleg csupán azt tükrözi, hogy Vácon a törökök a kapu adóegység fogalma alá minden földdel rendelkező gazdaságot, tehát az egész-, fél-, negyed- és nyolcadtelkes gazdaságokat is összeírták. A váci földdel rendelkező jobbágygazdaságok többsége nem lehetett egésztelkes, azonkívül rendkívül nagyszámú házas zsellér és más gazda telkén élő gazdasági cseléd élhetett itt. A XVII. századi váci jobbágygazdaságokra kizárólag magyar források utalnak. A királyi dica-összeírásokban 1647-ben Vác adófizetőit 10 portára becsülték. Az 1653. évi püspöki uradalmi urbárium 11 egésztelkes (subditi integrae sessionis) gazdáról megjegyzi, hogy egyedül csak 2 ökrük van (sed solum duos boves habentes), tehát a váci jobbágygazdaságok csupán 2 ökörrel szántottak, pedig másutt egy egésztelekre 4—6 ökröt számítottak. A 11 földdel rendelkező egésztelkes gazdaság meUett ugyanott 204 házas zsellér került feljegyzésre, 1653ban tehát Vácon összesen 215 család élt, de a más gazda telkén élő családok adófizető-képtelenségük következtében sohasem kerültek összeírásra. Ha a fenti 215 család számát a száz évvel korábbi török összeírásokkal összevetjük, világosan kitűnik, hogy a jobbágygazdaságok száma nem sokat változott, csupán az egyes paraszti árutermelő gazdaságok szegényedtek el. Belső városi házhelyeiket megtartották, de a külső határ művelésében a gabonatermelés rovására (az állatállomány hiánya miatt) a szőlőművelés nyomult előtérbe. A XVI. századi négy török adóösszeírásunk következő adótétele a szőlőművelés megadóztatása volt. A Hegyalján 1576 körül átlag 100 négyszögöl területen egy és másfél hektoliter mustot szüreteltek le, azonban ez a termésmennyiség a termelők szerint különbözött. Vác esetében — ha 100 O-ölre egy hektoliter átlagos termést veszünk, a következő termést szüretelhették le: A bortermés kiszámítása (egy pint = 1,7 1) alapján a XVI. században a város határában legkevesebb 200 magyar holdon végeztek szőlőművelést és ebből évente — a budai akó 54 literes hordóméretét számítva — átlag 4722 akó — vagy az egri nyolcakós hordó 407 literes mértékét figyelembe véve — 626 és