Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)
Egy váci jobbágygazdaság összes török adója tehát XVII. a században 11— 12 Ft, az összes magyar adója pedig 3,4—4,6 Ft közötti összeg volt. Ez azt jelenti, hogy egy jobbágygazdaságot összesen évi 16 Ft, azaz 10—11 magyar arany adó terhelte. A váci jobbágygazdaságok kiadása nyomán nézzük meg bevételeiket is. A török adójegyzékekben feltüntetett terméstizedek alapján meghatározhatjuk a váci gabona-, bor-, méhkas- és állatállomány számszerű mennyiségét. A török adó'kirováskor első helyen a „kapuadó" szerepel. A kapuk száma a török kanunnámék szerint egy udvaron 3—4 házat is magába foglal, tehát az egésztelkes jobbágygazdaság fogalmával joggal azonosíthatjuk. A második helyen török összeírásaink a búzatized mennyiségét és megváltási árát tüntetik fel. A tizedmennyiség török kile (1 kile = 31 kg) mértékegységben szerepel. Ha számításba vesszük, hogy régen sűrűbb volt a vetés a mainál, akkor a pozsonyi mérő szerint, egy magyar holdra 98,46 kg vetőmagot használtak fel. Vác határában ez időben az őszi vetés háromszoros, a tavaszi vetés kétszeres terméshozamot eredményezett. A búzatermés, tehát a következőképpen alakulhatott: 3. táblázat. A váci búzatermelés a XVI. században tized össztermés vetésterület 1546 1800 küe 5580 mázsa 1580 2136 kile 6621 mázsa 1580 2000 kile 6200 mázsa 1590 2000 kile 6200 mázsa 2232 magyar hold 2648 magyar hold 2480 magyar hold 2480 magyar hold A török összeírások harmadik helyén a kétszeres (búza és rozs) szerepel. A fenti mértékek alapján termelése a következőképpen alakulhatott: 4. táblázat. A váci kétszeres termelés a XVI. században tized össztermés vetésterület 1546 540 kile 1674 mázsa 1562 590 kile 1829 mázsa 1580 300 kile 930 mázsa 1590 500 kile 1550 mázsa 669 magyar hold 731 magyar hold 372 magyar hold 620 magyar hold Ezek a gabonatermés-mennyiségek a kiszámított vetésterületen kétnyomásos gazdálkodással teremtek meg. A váci földközösség a két mezőben váltogatva történő művelést úgy folytatta, hogy a megművelt földterületet az igával rendelkező gazdák egymás között osztották fel. A felosztott földterület nagysága nem egyforma az egyes osztásoknál, hanem az egyes családok igásállata, illetve ökörlétszáma alapján lemért szántási-vetési-aratási képessége alapján differenciálódott. A földhöz jutás sorrendje, egymásutánja a házak sorához igazodott. A kaszálóból való juttatás sorrendje is az igásállatok számához igazodott. A váci földközösség, tehát egy-két éves időközökben az igásállatok számához igazítja, illetve arányosítja a vetésterület és a legelőterület parcelláinak nagyságát és számát. 27 91
