Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

1. táblázat. Vác török földesúri adói a XVI. században Vác 1546 1559 1562 1580 1590 Kapuadó 7 500 12 500 13 250 10 000 Búzatized 18 000 — 25 512 28 000 20 000 Kétszeres tized 2 700 — 3 540 2 400 4 500 Méhkastized 150 — 300 400 400 Musttized 28 000 — 122 000 60 000 60 000 Legelő haszna 2 000 2 000 2 060 1700 500 Malomilleték 450 450 800 — — Sertésadó — — 2 650 2 356 2 356 Káposztatized 200 — — — — Halfogás tizede 2 000 — 7 075 — — Püspök-tó ketfcede 2 000 — — — — Vágóhídi illeték 2 075 — 2 786 — — Bosztán ilileték — — — 300 — Hordóilleték — — 18 667 15 000 — Vásári és piaci illeték 10 000 — 12 564 15 500 — Hagyaték, szökött jószágok és rabok illetéke 15 000 — 30 000 — — Templomiilleték — — 50 — — Menyasszonyilleték — — 300 — — Gyümölcstized — — 3 000 — — Mértékilleték — — 171 — — Büntet és pénz 125 — 5 000 — — összesen : 90 200 2 450 149 075 138 506 97 756 A XVII. században a törökök helyi váci adóztatására ilyen részletességű adataink nincsenek, csupán a váci török jövedelemkezelői hivatal (muqataa) működéséről tudunk. A XVI. századi török defterek adataiból, a feltüntetett terménytizedek mennyiségéből, az adók összegéből — a török adózási szabályrendeletek megadott adókulcsaival — a váci paraszti árutermelő gazdaságok gazdálkodása részletesebben meghatározhatóvá válik.

26 2.5. A VÁCI JOBBAGYGAZDASÁGOK ÁRUTERMELÉSE A váci jobbágygazdaságok számának hozzávetőleges megalapítására, a török kapu adóegység számát a legközelebbi megfelelő számértéknek tartjuk. Ha a török kapu adóegység számát a magyar porta adóegység számával — az öszszes török és magyar adók magyar kamarai forintértékben való összegével — egvbevetjük: az egy kapura, illetve egy váci jobbágygazdaságra eső török és magyar adók összegét kapjuk meg. 2. táblázat. A váci jobbágygazdaságok adózása kapu porta török adók magyar adók egy gazdaság