Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

püspöki ajándékszolgáltatásban a perzsaszőnyeget 70 Ft-tal váltották meg, de a hárommázsás vizát és a karácsonyra szolgáltatott szarvast és vaddisznót — mint azelőtt — élve adják. A korábbitól eltérően viszont a nógrádi tiszttartónak 12 szekér fát szállítanak, s egy hétre a szénát kaszálni két kaszást adnak. Továbbá az urbárium megjegyzi, hogy Vác egyházi tizedének felét a nógrádi kapitány Eszterházy Pál erőszakkal tartja magánál, de ezelőtt még többet foglalt le. A következő 1653. évi püspöki uradalmi urbárium szerint: ekkor Korompay Péter püspöki kormányzó és helynök Nógrád várában székelt, a vár tisztikarának bevonásával Vác lakosain a püspöki földesúr jogait gyakorolta. Az adóemelésekből fakadó hátralékokat karhatalommal, a nógrádi huszárokkal hajtatta be, már amennyire ezt Vác török helyőrsége megengedte. 1663 után, Nógrád vára ismételt eleste után, a váci püspöki uradalom székhelye ismét Pozsonyba helyeződött át s feltehetőleg a váci adók is kevesbedtek.

22 2.2. A KÁPTALAN URADALMÁNAK JELLEGE A váci káptalanról a Mohács utáni időkből, főleg hiteles helyi működésének iratai maradtak fent. A káptalan vezetője a nagyprépost volt, három főméltósága közül az olvasó kanonok általában hiteles helyi működést végzett, a káptalan okleveleit állította ki. Az éneklő kanonok és helyettese (a succentor) az istenszolgálatra felügyel, valamint az őrkanonok a káptalan pecsétjeit és iratait, valamint ereklyéit őrizte. A káptalan gazdasági ügyeit a kanonokok által általában évente választott dékán intézte: a tiszttartó, az ügyész és a bérlők tisztjeinek a segítségével. A váci káptalan száma korábban 36, de ebben az időben valószínűleg kevesebb kanonoki stallum volt. A kanonokok többsége hazai iskolákban jogot is végzett esperes és plébános: az akkori jogrend jogászai voltak. A káptalan testületében a kanonokokon kívül javadalmas papok, oltárigazgatók és karpapok is működtek. A karpapok — a gazdasági ügyeket intéző dékán mellett — a káptalani uradalom irányításában, mint jegyzők, vagy más tisztek működtek. A váci középkori Nagy utca, a mai Köztársaság út környékén, ahol az 1570. évi török házösszeírás a „papok házai" feljegyzést tette: a magyar városrészben a kanonokok házait kereshetjük. A váci káptalan levéltárában levő 1529. évi összeírás szerint ekkor a váci püspökség és a káptalan négy helységet, köztük Vácot is, közösen birtokolta. A váci káptalan birtokába Vác magyar városrészének házhelyein kívül szőlők, malmok, majorságok, valamint halászati, révátkelési, italmérési és mészárszék haszonvételi jogok tartoztak. A birtok- és haszonvételi jogokból származó adó jövedelmeik kezelése a váci káptalan uradalmának működését tette ki. Az 1553 körüli időkben a káptalan uradalma a püspökség uradalmába olvadt bele.

23 2.3. A MAGYAR KIRÁLYI ADÓZTATÁS Az előzőkben említettük, hogy az egyházi és földesúri adóztatást a megyék által szedett rendkívüli (egyforintos) hadiadó (subsidium), más elnevezése szerint királyi dica-adó egészítette ki. Pest megye alattvalóinak pénztári elszámolása az 1552. évre portánként 75 dénár megfizetéséről számol be. Vác ekkor 40 porta után 3000 dénárt, azaz mintegy 20 aranyforintot fizetett. A következő dica88