Vankóné Dudás Juli: Falum, Galgamácsa. Második, bővített kiadás (Studia Comitatensia 12. Szentendre, 1983)

A nagymamák úgy bocsájtották el az unokáikat: „Ügyes legyél, sokat táncolj, nehogy a lábad gödröt álljon ki. Reggel anyádnak kelljen elmenni belapátolni!" Amelyik lány jól táncolt, azt vitték is a táncba. Énekeltek is annyit, hogy egy hónapig csak seppegtek. 208. A mácsai kettes torony, Csárdás kicsike ja galambom, Beleakadt az ostorom, Csárdás kicsike ja galambom, Akaszd ki hát kisangyaloim, Tied leszek a farsangon, Csárdás kicsike ja galambom. Már írtam a kender vetésekor, hogy annak volt szép, nagy kendere, aki nagyot ugrott a farsangi bálon tánc közben. Mondogatták is a szüleink, amikor készültünk a bálba: „Szép legyen ám a kenderünk!". Nagyon emlékszem arra, amikor „megugrottak a táncba". Én már nem! Abban az időben ugrottak főleg, amikor édesanyámnak a nagyanyja táncolt, Látni láttam, mint kislány. Édesapám bevitt a bálokba, a cigányok emelvényére álltatott, hogy nézelődjek. Martinovits Bözsi néni alacsony termetű lány volt, de a padlásig felugrott. Pap Margit, Oravec Józsefné is, akit már meg is említettem a nótás kedvéről, ö is tudott táncolni, felugrott a plafonig! Múltkor beszélgettem vele és említettem neki lányságát, farsangi csodálatos mulatását, ahogy énekelt és táncolt. Mosolygott ő is, boldogan emlékezett vissza, még a táncospárját is megemlíté. ö csak a Martinovits Andrással tudott igazán táncolni! Az tudott a legjobban, és igen jó is volt táncolni vele ! Előénekes is volt a lányok között. 209. Nagy a feje, búsuljon a ló, Egy legényé búsúni nem jó, Farsamg van, mulassunk nagyon, Hogy a jókedvünk el ne haggyon, Farsang van, mulassunk nagyon, Kedvünk egész évben így tartson. Ez a dal volt az ünnepi kiáltvány. Énekeltek tíz dalt a körbe, már bekiáltotta a bál rikkancsa : összetört a kocsi kereke, Mivel megyek a babámhoz este. Lábammal, a kampós botommal, Vár az én rózsám forró csókokkal. Farsang van, mulassunk nagyon, Hogy a rózsám enyém maradjon. Mondom én is, mondja maga is, Valamennyi legény mind hamis. Megölel, megcsókol, Elfordul, kinevet, százra gondol, Farsang van, mulassunk nagyon, Bánat mitőlünk pokolba fusson. 346