Vankóné Dudás Juli: Falum, Galgamácsa. Második, bővített kiadás (Studia Comitatensia 12. Szentendre, 1983)
Egy kerek esztendő i. TÉLUTÓ, TAVASZELŐ Visszatérek a fiatal életre, hogy évszakonként haladjak vele. A farsang bezárja a vidám táncos szórakozást, a fonóházi világ pedig farsangig tart. Hétköznap nem minden este játszottak a fiatalok, csak legényes estéken. Azok kedd, csütörtök, szombat és vasárnap volt. Mindenki dolgozott. Általában nehéz fizikai munkát. Ki is fáradtak. Hétfőn pihenni kellett, mert vasárnap 11 óráig is elszórakoztak a holdfénynél. Szerdán esetleg a lányok is kiültek megvitatni a vasárnapi élményeket. Böjt alatt minden vasárnap ebéd után rongy- vagy tehénszőrlabdával labdáztak a nagylányok. A gyerekek szintén. Köves úton játszottunk, vasárnap nem volt forgalom. A világért sem végeztek volna határi munkát, akármilyen szegények voltak az emberek is. Autó nem volt abban az időben, nyugodtan labdázhattunk. Igen távol jelöltük meg az alsó várat a felsőhöz. Hosszan futhattunk, rúgtuk a sok fehér szoknyát. Szalaggal befont hajunk csak úgy tarajozott! Arra is emlékszem, hogy mint kislány leültem az árok szélére, úgy gyönyörködtem a vidám nagylányok játékában. Sóhajtottam: — ..De jó lesz, ha megnövök és én fogok futni ezen az úton. Az én szalagom lengeti a böjti szél." Be is következett, sajnos el is röpült, mintha csak álom lett volna. Labdajátékok Kutyára labdáztunk, párosával álltunk fel. Vesszőt vettünk és Kutyára labdázó marokkal mértük végig a vesszőt, párosával. Megbeszélés szerint, akinek felülre jut a keze az üt, akinek alatta marad az lesi a labdát. Egymásnak dobtuk a botot, s ahol elkaptuk, (pl. középen) onnan mértük, így fele ide jutott a játszóknak, fele oda. Volt aki adta a labdát, ha sokan voltunk; ha kevesebben jöttünk össze, magunknak adtuk. Egymás után álltunk az ütéshez, az első elütötte a labdát, azonnal szaladnia kellett. Kutyák lestek a labdát, hogy leüssék vele. ez kettőjük ügyességén függött, ha megdobták az ütőket, ők mentek ütni, ha nem, lestek tovább. Amikor ütötték az egyiket, a másik aki befutott a várba, az felszaladhatott ütni, ha kedvező volt az alkalom. Le és alá futottak. Nagyon kedves és izgalmas volt ez a 119