Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 5. Cegléd az első világháború alatt, a polgári demokratikus forradalom, Tanácsköztársaság (1914–1919). (Nagy Dezső)

Betek szerepe is megváltozott és fontos, hogy a proletárok harcos, politikai szer­vezete is kiépüljön és a végsőkig helytálló, tiszta proletárszervezet legyen." 36 A pártvezetőség választógyűlését végre megtartották, s azon Reiner párttitkár ismertette az új szervezeti szabályzatot és a párttagság feltételeit. A javaslatokat elfogadták, megválasztották az új vezetőséget, a VB-t és az ellenőrző bizott­ságot. Tagjai az eddig ismert és a városiban komoly szerepet vállaló elvtársak közül kerültek ki. 37 A fentti események lazonban túl későn történték: mindössze két hét volt hátra a Tanácshatalom bukásáig. 20. Az első szabad május 1. ünneplése Cegléden A MT április 17-én kinevezte a V. 1. megünneplését előkészítő bizottság ve­zetőjét. A megbízott rövidesen előterjesztette az ünnepség műsorát, s már ebből is látszott, hogy e nap jelentős esemény lesz a város történetében. E napon a Népakarat vörös keretben jelent meg, amelyben méltatták e nap jelentőségét. Soha ilyen hatalmas és lelkes tömeg nem volt az Árpád téren, mint ekkor. Reg­gel 6-kor hat cigányzenekar egyidőben megindult a város különböző részéről s a Marseillaise-t és az Intemacionátót játszotta. Minden- házon vörös zászló len­gett; az utcán harsány májusi plakátok. A dolgozók a szakszervezeti helyisé­gekben gyülekeztek és cigányzene kíséretében 9-kor megindultak az Árpád térre. Mintegy 14 000 ember gyűlt össze az ünnepélyre. A Kossuth-szobor előtt egy hatalmas, feldíszített, zászlókkal körülövezett pódiumot építettek, amelyen a szónoki emelvényt is elhelyezték. Az ünnepélyt az egyesített zenekarok a Marseillaise-vei nyitották meg, majd ia Munkás Dalárda Mihó Ernő vezényletével a Május 1. с dalt énekelte. Az ünnepi beszédet Urtbán Pál tartotta, aki már a 21-szer ünnepelte a városban e napot. Szavalatok és a dalárda újabb műsorszá­mai után a MT nevében Mátyás Ferenc beszélt az ünnep jelentőségéről és a munkásság harcairól. Ezután az ünnepi felvonulás következett. A vonulók élén a Népakarat-csoport ment, majd cigányzenekarok s a szakszervezetek követték. A vöröskatonák felett díszszemlét tartottak a vásártéren. Árky hadosztálypa­rancsnok és Lévai városparancsnok beszéltek. A párt és a MT nevében Reiner Albert és Gábor Károly; a nemzetközi ezred német és orosz harcosaihoz anya­nyelvükön szóltak saját honfitársaik. Délután a kedvezőtlen időjárás ellenére rengeteg ember nézte végig a focimeccset. Majd tréfás vetélkedők és társasjáté­kok következtek, s ezzel egyidőben táncmulatság volt a fiatalság részére. Este a német katonák rendeztek táncmulatságot, „s a vidámkedvű wienerek kitűnően mulattak éjfélig". A város lakossága e napon búcsúztatta a közeli frontra in­duló vöröskatonákat. A vasasszakasz nevében Nyújtó Ferenc századparancs­nok köszönte meg a női szakcsoportnak a zászlót és a virágokat. Ezzel az első szabad május 1. megünneplése véget ért. 11. Ellenforradalmi jelenségek és mozgalmak Azok a tények, amelyek a ceglédi és környékbeli ellenforradalmi megmozr­dulásokkal kapcsolatban előadódtak, bizonyítják, hogy mennyire hiányzott a szervezett, osztályharc alapján álló munkásság jelenléte a városban. Mert azo­kon a helyeken a megyében, ahol az ellenforradalmi megmozdulásokkal szembe lehetett állítani, nemcsak a hatóságokat, hanem a munkásságot is, ott nemigen mertek mozgolódni az ellenforradalmárok. 38 347

Next

/
Oldalképek
Tartalom