Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 5. Cegléd az első világháború alatt, a polgári demokratikus forradalom, Tanácsköztársaság (1914–1919). (Nagy Dezső)

Az ellenforradalmi mozgolódások, amelyek több 'esetben nyílt zendülésben, is megmutatkoztak, végigkísérték a ceglédi Tanácshatalom történetét. S az a körülmény, hogy az ellenforradalom újból olyan gyorsan és alaposan berendezkedhetett Cegléden, innen kell származtatnunk. Már április elején ellenforradalmi ügyben kellett vizsgálatot indítani a MT-nak. Leirat érkezett a Belügyi Népbiztosságtól, hogy vizsgálják ki a ceglédberceli olvasókörben folyó ellenforradalmi propaganda ügyét. A vizsgálatot lefolytatták, több tanút kihallgattak: kiderült, hogy kulákákcióról van szó. Az eljárájst megindították a nevezettek ellen.

39 A „sötétben bujkáló ellenforradalmárok" Urbán Pál személyét is kikezdték. Fenyegető levelet kapott, de azt válaszolta, hogy neki ez nem újság, máskor is fenyegették, akkor sem hátrált meg: „De! — és ezt mindenkinek mondom — vigyázzanak a munkásosztály ellenségei! Én nem féltem magam. Mindegy, én vagy egy másik proletár. De a munkásdiktatúra azt jelenti, hogy egy proletár kiontott véréért száz burzsoá lakol!"

40 A Népakarat április 16-án nyílittér alatt közli Urbán Pál válaszát az őt meggyilkolással fenyegető, de a névtelenség leplébe burkolózó ellenforradalmárokhoz, mely e szavakkal kezdődik: „önnek, orgyilkos úr!..." A lap egyben ez esettel kapcsolatban felhívja a tömegek figyelmét az ellenforradalmárok titkos tevékenységére és éberségre inti a dolgozókat: „Nos, ti kültelki ellenforradalmárok, akik titokban és alattomban áskálódtok a proletárok hatalma ellen, akik itt Cegléden, mint gyáva kuvaszok meszsziről ugatjátok a városi munkásságot, a föld, az íróasztal robotosait és szítani akarjátok az elégedetlenséget és egy olyan új forradalmat akartok előkészíteni, amely visszaállítaná a csendőrszuronyok, korrupció, panama és szolgabírói önkény »-jó világát«; visszaállítaná a nemzeti maszlagoktól illatos elnyomást, újra élesztené a munkás leigazásának »szabad világát«, a gazdag és szegénység vigasztalan és vérlázító társadalmi állapotát. Nos igen, ti tisztelt bagázs, no meg ti, kételkedők, akik strucc módjára homokba fúrjátok a fejeteket és nem akartok látni, hallani, mit szóltok hozzá: terjed a proletárforradalom és feltartózhatatlanul halad a maga útján!"

41 Április 29-től kezdve Cegléd és környéke hadtápterület. Az ellenforradalmi tevékenység elleni harc céljából a városba érkezett Szamuely Tibor népbiztos, különítményével együtt s forrásaink szerint — bizonyos megszakításokkal* — egy hónapig tartózkodott a városban.

42 Május végén új problémaként az antiszemitizmus is jelentkezett. A viszonylag nyugodtnak látszó város életének felszíne alatt a lappangó ellenforradalom tovább szította a reakció parazsát. E napokban „Üsd a zsidót!" jelszóval izgattak felelőtlen elemek. A Népakarat azonnal felemelte a szavát az uszítók ellen s kifejtette az új rend álláspontját ebben a kérdésben: „A proletárok emberré nevelése nehéz feladat, de megoldjuk, a konkolyhintők pedig vigyázzanak, mert nem ismerünk sem faji, sem vallási különbséget. Nekünk csak az a fontos, hogy ki harcol a proletár államért és ki harcol ellene. Aki buta jelszavakkal izgat, azzal épp olyan kíméletlenül el fogunk bánni, mint aki nyíltan bontja ki az ellenforradalom zászlaját."

43 A ceglédi asszonylázadás: az élelmezési nehézségek miatt, amelyről részletesen szóltunk az előbbiekben, a helyzet addig éleződött, hogy végül nyílt akcióban robbant ki. Egy évvel ezelőtt, 1918. augusztus 6-án már volt egy hasonló zendülés. Ez ismétlődött meg a városiban 1919. június közepe táján. Az asszonyok * Szamuely május 18-tól május 31-ig Szovjet-Oroszországban volt. 348