Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 5. Cegléd az első világháború alatt, a polgári demokratikus forradalom, Tanácsköztársaság (1914–1919). (Nagy Dezső)

7. A helyi szervek művelődéspolitikája A helyi szervek a hatalom átvétele után nagy igyekezettel fogtak a kulturális ügyek és problémák megoldásához. Minden kulturális intézményt a dolgozók szolgálatába álüítortTtak. A helyi értelmiség java részié leikiesen, fogott a munkához saját szakterületén, hogy a dolgozók számára kitárják a művelődésre nyíló ablakokat. Az összegyűlt forrásanyag bizonyítja lendületüket, mellyel munkájukat végezték a MT irányításával. Pl.: az iskolán kívüli népművelés megindulása; előadássorozatok; ingyenies zenetaofolyaimok; a sport; a színház; s a könyvtár ügyeivel való aktív foglalkozás. Az ellenforradalom győzelme miatt a terveknek csak egy része valósulhatott meg, azonban ezek is bizonyítják a szocialista kultúrához való igény jelentkezését. A létrehozott Művelődési Osztály feladata a proletár szellem és -kultúra terjesztése. Tagjai: dr. Braun Soma, Fenyves Imre, Miklóssy Sándor, Reim Ádám, Vincze Mihály és sokan mások. Március végén több esemény jelzi a kulturális élet megindulását: a ceglédi összmunkásság Vigalmi Bizottsága által előadott Szigligeti Csikós-a; Ady-est tervezése Schöpf lin Aladár bevezetőjével és számos ismeretterjesztő előadás megtartása. A Népakarat júniusban írja, hogy a Vöröskatonák fegyverrel a kezükben adják meg a lehetőségét annak, hogy a megakadt kulturális munka újra nekilendülhessen, s hogy a régi pocsolya helyébe, a régi, undorító álkultúra helyébe új, egészséges és terebélyes kommunista kultúrát ültethessünk, s a lap állandóan sarkallja a művelődési osztályt, hogy a munkásság művelődésére, nevelésére vonatkozó terveket hajtsa végre. Július elején a MO ülést tartott, amelyen számba vették az elvégzett és el nem végzett feladatokat. Neményi Mátyás terjesztette elő a megvalósítandó intézkedéseket. A programot elfogadták. Elsőként a felekezeti iskolák és a magánzeneiskolák államosítását viszik keresztül. A tehetséges gyermekek számára ingyenes oktatást terveztek. Megállapodtak -albban is, hogy a fogasabb kérdésekben a Közoktatásügyi Népbiztossághoz fordulónak. Vita a kommunista kultúra értelmezéséről: A lap egyik számában Reiner Albert párttitkár levelet közölt a szerkesztőhöz címezve, amelyben kifejti, hogy nem ért egyet a kulturális rovat ibizonyos megállapításaival: mert a cikkek nem felelnek meg a kommunista kultúra céljainak. Bírálta a szerkesztő egyhangú színikritikáit és hiányolta a lap részéről a komolyabb darabok értelmezését megkönnyítő felvilágosító munkát. Szerinte ezért nevet a közönség a tragédiák előadásán. A szerkesztő jelzi, hogy visszatér a levél megválaszolására, de az események alakulása folytán erre már nem került sor. Reiner levelét elemezve megállapíthatjuk, hogy б maga sem volt tisztában a kommunista kultúra fogalmával, s egyéni elképzeléseit erről zavarosan fejti ki. Ezek a zavaros nézetek nyomot hagytak a város kulturális életében. a) Iskolaügy: A gimnázium kiváló tanárai Braun Soma és Szilágyi Adolf vezetésével április elején szervezetbe tömörítették a gimnázium felsőbb osztályú diákjait a szocializmus elsajátítása céljából és csatlakoztak az Országos Diákszövetséghez. Braun Soma szemináriumot indított a „szocialista diákoknak" a Kommunista Kiáltványról. Ugyanő a lapban jelentős cikket írt Az új közoktatásról, amelyben bírálta a burzsoá közoktatás rendszerét és ideológiáját, majd felveti a kérdést, hogy most kiket és mit tanítsunk? 340