Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 5. Cegléd az első világháború alatt, a polgári demokratikus forradalom, Tanácsköztársaság (1914–1919). (Nagy Dezső)

„A proletárállam mindenkinek megadja a jogot a tanulásra, aki tanulni akar és akinek tehetsége van. Eddig a szegény proletár nem iskoláztathatta a fiát, mert nem volt meg a módja hozzá, s ha a fia a burzsoá kegyelméből mégis iskolába került, mindent megtettek azért, hogy neveltetése a kapitalista társadalom szájaíze szerint való legyen. A kommunista társadalomban mindenki tanulhat, aki akar. Csak olyat tanítunk ami a szocializmust elősegíti a fiatalságban. Az új közoktatásnak ezek lesznek a vezető gondolatai, nem is lehetnek mások, mert így akarja a legnagyobb úr — a nép. Nálunk Cegléden még más feladat is vár az oktatással foglalkozókra: а felnőttek oktatása. A feladat egyik része: műveltebbé tenni a tanulókat. Ezt a célt már szolgáltuk eddig is a szociális előadásokkal, melyeket jobban kiépíteni és rendszeressé tenni a jövő feladata lesz. A másik, a fontosabbik feladat: tanítani azokat a proletárokat, akiket a burzsoázia irigy dölyfössége kizárt a kultúrából."

23 Hittan helyett a szociológia oktatását vezették be a gimnáziumban. A felsőbb osztályokban Bucharin könyvét: A kommunista program-ot és Engels: Kommunizmus alapelvei-t olvasták. A diákok lelkesen hallgatták az első előadásokat és egész természetesnek tartották, hogy „ezentúl nem a páter vagy a rabbinus mond el nekik özönvíz előtti vénasszonymeséket". Az iskolaév végének közeledtével több reformot vezettek be az iskolai oktatásban: megszűntek az évzáró és javítóvizsgák; az új rend nem ismeri az elégséges tanulókat, csak a megfelelőket és meg nem felelőket. A gimnáziumi oktatás a Hadiárvaház helyiségeiben folyt tovább, miután a gimnázium épületében katonák voltak beszállásolva. Július végén összeírták a tanköteles gyermekeket. Ez volt az első ilyen jellegű összeírás Cegléden. Ezzel egyidőfoen akarták átvenni a felekezeti iskolákat is, de a tanácshatalom néhány nap múltán bekövetkezett bukása imiatt> ezt a feladatot már nem oldhatták meg. b) Iskolán kívüli népmüvelés Április közepétől előadások és tanfolyamok tömegét szervezték meg, mind a fiatalok, mind a felnőttek számára. A jelszó ez volt: „Minden proletár kötelessége, hogy tanuljon!" Az összes tanerők bevonásával 7 tanfolyamot szerveztek: analfabéta, általános ismeretek, művelődéstörténet, üzemvitel, szociológia, mezőgazdasági és kultúrelőadói tanfolyam. Ezek teljesen díjtalanok voltak és a szervezők minden szükséges kellékről díjtalanul gondoskodtak. A tanfolyamokra szép számmal jelentkeztek a város dolgozói. Az ifjúság számára az inasiskolán kívül külön előadásokat terveztek, s az ifjúság nemes szórakozásáról is gondoskodtak. Május 1-én jól sikerült kirándulást vezettek Albertirsára a Szapáry-kertbe. Volt muzsika, tánc, játék. A Népakarat olvasnivalót ajánlott a dolgozóknak az eddig kiadott művek közül. A felsorolásban: Böhm, Bucharin, Csicserin, Czakó, Kautsky, Kun Béla, Lenin, Marx, Lengyel József, Rabinovics, Radek, Spectator, Trockij nevét olvashatjuk. Ingyenes zeneoktatás: a városi zenetanárok elhatározták, hogy térítés nélkül elvállalják a tehetséges proletárgyermekek zeneoktatását. Ki is választottak 56 gyermeket, júliusban kezdték az oktatást. Tervbe vették a felnőttek zenei oktatását is. Hangverseny : a MO nagy sikerű hangversenyt rendezett a moziban, amelyen — eddig ritka eset volt Cegléden — komoly zenei műveket mutatták be: Schumann, Verdi, Bizet, Wagner és Goldmark alkotásait.