Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 1. Ceglédiek az 1848–49-es polgári forradalomban és szabadságharcban (Máté Bertalan)

rére a cseh táborhelyekről hazatért személyről tudott.

36 A korabeli ceglédiek előtt sem volt ismeretlen a Lenkey-huszárok hazatérésének esete, amely a mindennapi tudatba Jókai Mór A kőszívű ember fiai című műve nyomán vésődött be. Az eseménynek helyi vonatkozását, a város politikai állásfoglalását dokumentum is őrzi.

37 Az 1848. június 16-i tanácsülési jegyzőkönyv tartalmazza a mezőváros „Tanáttsa és Közönsége" által a nádorhoz intézett levél szövegét. Eszerint Cegléd Máramaros vármegye leveléből szerzett arról tudomást, hogy „ ... a Würtembergi Király nevét viselő Huszár Ezred Galliciai Máriámpolba szállásolva volt egy százada — honszerelem —, s annak tudata által vezettetve, hogy szeretett Magyar Hazánk veszélyben van — öszve esküdött, s tiszteit a velők jövetelre kénszeritve —, Lenkey János kapitány vezérlete alatt Sziget városába érkezett...". (Kiem. M. B.) A levél hivatkozott az érvényben levő haditörvényekre, de határozottan állást foglalt amellett, hogy a század mindenkor hű volt királyához és hazájához, és hazatérését a „haza védelmére való készség ihlette". Éppen ezért a nádor közbenjárását kérték, hogy Lenkey százada elkerülhesse a haditörvényszék büntetését, hiszen „ ... minden magyar polgárnak példányul (sic!) szolgálhat..." tettük „ ... kegyelem és igasság (sic!) nékiek ... és nem szigorú törvény". (Kiem. M. B.) Az érzelmektől fűtött levélfogalmazvány becsületes, hazafias állásfoglalás, amelyet érvekkel támasztottak alá a ceglédiek. Az ütőképes haderő megteremtésére 1848 nyarán tett lépések — önkéntes (mobil) nemzetőrség, illetve a külföldön tartózkodó magyar seregek hazahívása — nem hozta meg a várt eredményt. A kormánj^on belül is éles volt az ellentét a hadsereg kiállításának, szervezésének kérdésében. Kossuth és követőinek állásfoglalása az volt, hogy az újoncok kizárólag a létrehozott, és létrehozandó honvédzászlóaljakat gyarapítsák, Batthyány és csoportjáé pedig az, hogy a meglevő sorezredekbe tagolják be. Az elképzelések különbözőségét főleg az magyarázza, hogy a Bécs—Pest közötti politikai kötélhúzás távolabbi kilátásait és eredményeit vagy eredménytelenségét ki hogyan ítélte meg. Batthyány politikájának veresége, kormányának lemondása, a nádor sikertelen hatalomátvételi kísérlete, a népmegmozdulás és a Kossuth mögött felsorakozó baloldal és liberális nemesség révén Kossuth a törvényhozással jóváhagyatta a királyi szentesítés nélküli bankjegykibocsátást és megerősítette a megindított újoncozást.

38 A vármegyék, városok népe nyomtatványok útján is tudomást szerezhetett az eseményeket felgyorsító határozatokról.

39 A katonai védelem megszervezése érdekében „ ... a nemzet képviselői az országot védelmi eszközök nélkül nem hagyhatván következőket határoznak: 1. A ministerium megbizatik, hogy azon seregmennyiséget, melly az ő felségéhez felterjesztett törvényjavaslatban nyomban kiállíttatni rendeltetik, toborzás útján állítsa ki." A kiállítás módját úgy határozták meg, hogy törvényhatóságok szerint, azok pedig községenként szétosztják a toborzandó újonclétszámot, amelyet meghatározott időre el kell érni. Ha hiány mutatkozna, akkor azt a község, város a 19—22 évesek kcrosz197