Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

III. A város a középkorban és az újkor elején - 3. Cegléd mezőváros a XVIII. századbanés a XIX. század első felében (Novák László)

Pl. Gyomán — a Körös folyó mellett — hasonló „Vermeshát" alakult ki a XVIII. században az árvízmentes térszínen, amely a belsőség regulációja során szűnt meg. Lásd Nóvák László, 1977. 529. 208 PML NKO CV SZK 1715/16. 209 PML NKO CV Tan. Bírói végz. jkve. 1810/1811. 152. sz. 60. pag. 1811. okt. 16. 210 Lásd: „Orosz János szóval azt panaszolja, hogy ő most Három Hete Feleségestől eggyütt apró jószággal Pestre menvén Béressinek Kurutz Péternek meg párantsolta hogy míg ő oda lessz a' Házra ide Haza vigyázzon és minden éjjel az éle tes Kamarája előtt feküdjön, azomban a' nevezett Béres már első éjszaka sem telyesítette parantsolatját... a' feleségénél hát — Minthogy pedig az letes nagy Ládában vagy is inkább az ugy nevezett szuszékban vagy hombárban Negyven véka élet volt annak idejiben töltve, mellynől négy vékát meg őröltetvén, most 36 vékának kellene lenni..." (de elloptak belőle). PML NKO CV Tan. jkv. 1821—1824. 207. sz. 206—207. pag. 1822. nov. 8. 211 PML NKO CV Tan. ir. végr. 1728—1881. 17. se. 40. sz. 212 PML NKO Cegléd Vallásalap. Urad. Üriszéki ir. 1784—1847. 1807. máj. 25. 213 Pl. öreg Enyedi János kérelme az uradalmi tisztséghez 1826. február 24-én: „birtokom alatt lévő 4/8 Colonicalis földemet Bíró Pál fertályos Gazdával eltserélhetném ezen okbul ugy mint: Mivel ennek előtte is fertályos Gazda voltam azért jobbnak találván hogy ide haza Iga vonyó Jószágomnak kedvezhessek, de így két felé kell Gazdaságomat tartani, és így kenyeremet két felé eszik mellyet hogy ha fertályos Gazda lehetnék nem szenvedném... említett Bíró Pál az én Tanya épületeimért a' Város végén lévő jó aklát által adja..." PML NKO Cegléd Vallásalap. Urad. Ttja ir. 1825—1828. 73. sz. 214 Vő. „Kávai Nagy Mátyás kér akol helyet — Mivel a' folyamodó Tanyás Gazda azomban az Attyának most is van akla kérése nem tellyesíttetik" — határozott a tanács. Tehát, gyakorlatilag adott volt Kávai Nagy számára a lehetőség, hogy örökösödés útján a városi aklot is megszerezze (PML NKO CV Tan. jkv. 1816— 1819. 375. sz. 263. pag. 1818. jún. 5.); Néhai Soltész Mihály a halála után, 1841. január 31-én számba vett ingó és ingatlan jószágai között lakóház, egy száraz malom, második lakóház, mellette akol, s külön veteményes kert (az „Urak kertje" között) is szerepelt, s a határban pedig tanyája („Ház kamrával, Birka és szekér szín, Ló akol Istálló két ajtóra, Borjú ól, szerszámos szín, Egy kút gémestől vállúval és vederrel") volt, valamint szőlő gunyhóval. Az ingatlan javak együttese igazolja, hogy az elhalálozott gazda életében — örökség vagy vétel útján — gyűjtögette össze a földeket, házakat, a kertet és az aklot. (PML NKO Cegléd Vallásalap. Urad. Űriszéki ir. 1784—1841.). 215 PML NKO CV Tan. jkv. 1824—1828. 379. sz. 266. pag. 1827. jan. 26. 216 PML NKO CV Tan. Tanúvall. jkve 1837—1850. 31. pag. 1838. szept. 5. 217 PML NKO CV Tan. ir. 1701—1783. Litt, nro 10. 218 PML NKO CV Tan. Közgyám ir. B. 1807—1850. 219 PML NKO CV Tan. Közgyám ir. 1814—1816. 6/Zs. cs. 220 „Jakab István panaszolja; hogy ősszel búzát töltvén a' tanyáján egy sír verembe, midőn most télen fel szedte az tsak 6 1/2 zsákkal lett, és az oldalán ragadott búza is mint egy fél vékányit tett..." PML NKO CV Tan. jkv. 1834—1838. 459. sz. 201. pag. 1837. jan. 7. 221 PML NKO CV Tan. Közgyám ir. 1808—1852. 3/K. cs. (Néh. Kubinyi János javainak inv. 1851. máj. 13.). 222 PML NKO CV Tan. ir. végr. 1734/1884. 19. cs. 72. sz. 1821. febr. 13. 223 PML NKO CV Hadnagyszéki ir. 1840—1855. 11. sz. 1845. aug. 1. 224 „Orosz Péter Sámuel 20. éves Református... tegnap múlt egy hete délután három óra tájban 6, Ns Szalay Lajos és Orosz János Sámuel, Szalay István béressé és szolgálója Helembai Erzsébet ki menvén Szalay István kotsiján Tanyájára ... késő estve lévén akkor lefeküdtek. — ö feküdt ifj Szalay Lajossal az Ágyra, — Orosz János Sámuel egyik ládára, — Szalisznyó Sámuel a' másik ládára, — a' szolgáló Orosz Sámuel lábánál a' patkán ült a' Kutzkóban. — Eloltván a' gyertya, Orosz János Sámuel hívta magához a' szolgálót... elvégezte vele a' dolgát Orosz János Sámuel, 's ki ment, azután ő hívta magához a' leányt az ágyra... elvégezte vele a' közösülést... Ezután Szalay Lajos... a' Leányt küldötte az Istállóba, hova az tsak ugyan ki ment, 's ott is a' mint a' Béres Tolnai István maga el beszélte, ezen béres is közösült vele oly móddal, hogy fázásrúl panaszolkodván a' leány melléje feküdt a' szalmás Ketretzbe, 's tsiklandozása után reá adta magát,